Minden idők egyik legjelentősebb magyar művészeti szenzációja lehet, ha bebizonyosodik, hogy az esztergomi Királyi Palota négy erényt ábrázoló falképsorozatából a Mértékletesség az itáliai reneszánsz egyik leghíresebb festőjének, Sandro Botticellinek az alkotása. Az 1930-as években felfedezett sorozat egykor Vitéz János érsek dolgozószobáját díszítette, ám az 1500-as évek végi török ostromkor a romok betemették, restaurálása mindeddig nem fejeződött be. A nőalakot Wierdl Zsuzsanna restaurátor és Prokopp Mária művészettörténész hétéves kutatómunka alapján tartja az 1510-ben elhunyt festő fiatalkori művének. Szerintük számos hasonlóságot mutat a Botticellire jellemző légies nőalakokkal, és az új számítógépes rétegvizsgálati módszer kiderítette: a Mértékletesség kontúrjai a művésznél megszokott, fekete, erős vonallal vannak aláfestve. A firenzei reneszánszkonferencián a múlt héten bejelentett hírt az ott elnöklő Boskovits Miklós professzor fenntartással fogadta. Szerinte a Mértékletesség középszerű firenzei művész munkája. Más szakértők szerint is növeli a kétséget, hogy a festő néhány kivételtől eltekintve sosem szignálta a műveit, a kutatók azonban egyik érvként éppen az elrejtett monogramot említik. A Római Magyar Akadémián a hírt közlő Hiller István kulturális miniszter szerint nyilván lesznek szakmai viták, mindenesetre e szenzáció a nemzetközi szaksajtó és -közvélemény figyelmét még jó ideig Magyarországra irányíthatja.