Az Alkotmánybírósághoz fordul az MDF, miután nem sikerült elérnie, hogy az ötfrakciós Országgyűlés öt alelnökének egyikét ő jelölhesse. A viszály a hatékonyabb parlamenti munkát ígérő pártközi megállapodásra vezethető vissza, amelyet az MDF tudomásul vett ugyan, de nem írt alá (HVG, 2006. június 3.). Ennek alapján Szili Katalin (MSZP) elnököt, valamint Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) alelnököket egyből megválasztották, egy kormánypárti és két ellenzéki alelnök jelölése a második körre maradt. Miután ellenzéki oldalon vita támadt, végül onnan a múlt héten négypárti javaslatra a fideszes Lezsák Sándort és a KDNP-s Harrach Pétert (képünkön Dávid Ibolyával) választották meg, kormányoldalról pedig Mandur Lászlót (MSZP). Az MDF ezt kiszorításnak értékeli, különösen azután, hogy nem kapott helyet minden parlamenti állandó bizottságban, arra az új szabályra hivatkozva, hogy minden frakciónak annyi hely jár, ahány mandátuma van, márpedig az MDF képviselőcsoportja 11 fős, bizottság pedig 18 van. Az MDF hivatkozási alapja a MIÉP frakcióalakítási jogáról született 1998-as AB-határozat, amely szerint "a hatékonyság (...) önmagában nem lehet elégséges ok a listán bekerült pártok közötti különbségtételre".