További lökést adtak a tőzsdeindexek hetek óta tartó mélyrepülésének és a feltörekvő, fejlődő országok valutái gyengülésének, hogy múlt csütörtökön az Európai Központi Bank a magas világpiaci olajárak miatti inflációs veszélyre hivatkozva negyed százalékponttal, 2,75 százalékra emelte irányadó kamatát. Eközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke szavaiból elemzők arra következtettek, hogy június végén, szintén az inflációs félelmek miatt, tovább nőhet az egy hónapja 5 százalékra srófolt amerikai irányadó kamat. Mivel a kamatemelések miatt a fejlett országok kockázatmentes (elsősorban állampapír-) befektetéseinek hozama is nőhet, a tőketulajdonosok pénzeiket a részvényekből állampapírokba, kötvényekbe csoportosítják át. A tőkekivonás nagyobb mértékű volt a feltörekvő, fejlődő országokban. Míg a fejlett országok tőzsdeindexei kedden 2 százalék körül veszítettek értékükből, volt olyan pillanat, amikor a kelet-közép-európaiak 6-9 százalékot is zuhantak. A május 5-én még 25 416 ponton új csúcsot felállító budapesti BUX például 18 ezer pont közelébe esett, a Mol kereskedését 10 százalékos olcsóbbodás miatt a tőzsde tíz percre fel is függesztette. A tőkekivonással együtt járó devizaátváltások okán a kelet-közép-európai valuták gyengültek, a forint euróval szembeni árfolyama például a múlt pénteki 264-ről keddre 271 fölé is ment, ilyen gyengén két és fél éve nem állt.