Hét régi tagállamban szabad május 1-jétől a munkavállalás a nyolc közép- és kelet-európai új tagország állampolgárai számára. Az EU két évvel ezelőtti bővítése után Írország, Nagy-Britannia és Svédország nem élt a - 2+3+2-es szakaszolással legfeljebb hét évig hosszabbítható - korlátozások lehetőségével, ami az Európai Bizottság (EB) szerint nem vezetett zavarokhoz, sőt kifejezetten jó hatással volt gazdaságukra. A kedvező tapasztalatok ellenére több régi tagállam az utolsó pillanatig kivárt, és csak április 28-án tudatta szándékát az EB-vel. A döntését már korábban jelző Finnország, Portugália és Spanyolország mellett végül Görögország is rászánta magát a nyitásra. Belgium, Franciaország, Dánia, Hollandia, Luxemburg és Olaszország csak egyes szektorokban teszi lehetővé a munkavállalást, kilátásba helyezve, hogy 2009-ig fokozatosan engednek. Ausztria és Németország viszont - a kelet-közép-európai munkaerő két legnagyobb felvevőpiaca - továbbra sem hajlandó három évig a nyitásra. A viszonosság elve alapján a magyar kormány keddi ülésén elfogadott rendeletében három csoportba osztotta a régi tagállamokat, valamint az európai gazdasági térség országait. A nyitott országokból érkezők előtt Magyarországon is szabad az út, a piacukat elzárók esetében azonban érvényben maradnak a korlátozások, vagyis a kvótarendszer és a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata. A részlegesen nyitó országokból jövők könnyítéseket élveznek, vagyis Magyarország sem vizsgálja, hogy a munkaerőpiaci helyzet indokolja-e az engedély kiadását.