Folytatták hullámvasutazásukat a hazai pénzügyi piacok. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben múlt hétfőn 266,40 forintig, több mint kétéves mélypontjára gyengült, majd péntekig közel 7 forintot erősödött, e hét elején azonban ismét esett. Kedd délután 1 euró 264,72 forintot ért a hazai bankközi devizapiacon (a forintgyengülésnek a hazai devizahitelekre gyakorolt hatásairól lásd Forintkerülők című írásunkat a 141. oldalon). A BUX a múlt héten összességében fél százalékpontot gyengült, majd keddig tovább esett. Az állampapírhozamok is megugrottak, a tízéves lejáratúaké elérte a tavaly január óta nem látott 7,2 százalékos szintet. Valamennyi, a magyarhoz hasonló feltörekvő piacot az sújtja, hogy az amerikai és az EU-s kamatemelések miatt a befektetők a fejlettebb országokba csoportosítják át tőkéjüket. A tőkekivonás mértéke azonban Lengyelországból a varsói kormányválság, Magyarországról pedig a költségvetési gondok miatt nagyobb, mint a többi országból. Mégsem emelte a 6 százalékos jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén, mivel úgy ítélte meg, hogy mind a külpiaci, mind a belföldi konjunktúra kedvezően alakul, s a biztató középtávú inflációs kilátásokon sem változtatott az, hogy a februári 2,5 százalékos éves fogyasztóiár-index a vártnál kisebb hatású év eleji áfacsökkentések miatt magasabb lett annál, amit a tanács prognosztizált.