Második nekifutásra a parlament kedden - 184 kormánypárti igennel, 138 nem ellenében - elfogadta az új felsőoktatási törvényt (a májusban megszavazott változatot, Mádl Ferenc volt államfő beadványa nyomán, az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette - HVG, 2005. október 29.). Az új törvény értelmében az egyetemeknek, a korábbi változatban szereplő irányító testület helyett, hét-kilenc tagú gazdasági tanácsot kell létrehozniuk, melynek feladata a gazdasági stratégiai döntések előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése. A rektor és a gazdasági főigazgató mellett a grémiumnak tagja lesz a Pénzügyminisztérium delegáltja is. A szakmai-tudományos munkát irányító szenátus pedig a többciklusú képzési szerkezetre való átállást szervezi meg. A Magyar Akkreditációs Bizottság nehezményezi, hogy az oktatási miniszter a törvényhez kapcsolódó rendelettervezetben "tájékoztató jelleggel" felsorolná - és ezzel lényegében kodifikálná - a létrehozandó új mesterszakokat, mielőtt megtörténne azok akkreditációs szakmai véleményezése. A múlt pénteken minden színházi és opera-előadás, illetve komolyzenei koncert előtt felolvasták a Művészeti Egyetemek Rektori Székének tiltakozó levelét, amely szerint "az Oktatási Minisztérium a művészképzés sajátosságait figyelmen kívül hagyva akarja bevezetni a bolognai rendszert". Sérelmezik például, hogy a mesterképzés államilag finanszírozott helyein csak az alapszakot elvégzettek 35 százaléka tanulhat tovább.