Több ponton is alkotmányellenesnek ítélte a kétéves előkészítés után májusban a kormánypártok szavazataival elfogadott új felsőoktatási törvényt az Alkotmánybíróság (AB). A testület megalapozottnak találta a Mádl Ferenc előző köztársasági elnök által előzetes normakontrollra megküldött indítványban szereplő aggályokat, így például azt, hogy az új irányító testületek létrehozása sérti az intézmények autonómiáját. Az oktatási miniszter - a rektor kivételével - kívülállókat, azaz nem az adott intézményben oktató, dolgozó, tanuló személyeket delegálhatna ugyanis, sőt a törvény még azt sem követeli meg, hogy a miniszter embereinek diplomájuk legyen. Azt is alkotmányellenesnek találta az AB, hogy a kormány rendeletben szabályozhatná azon tudományágakat, amelyekben doktori képzés folytatható. A szakindítás kormányzati hatáskörbe vonásának alkotmányellenességét az AB már egy tavalyi határozatában is kimondta (HVG, 2004. december 11.). Az ellenzék Magyar Bálint oktatási miniszter alkalmatlanságának újabb bizonyítékaként értékeli az alkotmánybírák döntését, amely kérdésessé teszi a többciklusos képzésre való áttérést is. A kormánypártok szerint viszont nincs veszélyben a reform 2006-os indulása, mert még az őszi ülésszak során kijavíthatók a törvény hibái.