A hagyományos értelemben vett egyetemi és főiskolai képzés megszüntetéséről döntött hétfőn a parlament - bár a tavasszal elfogadott új, egységes törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök kihirdetés nélkül az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely még nem döntött róla (HVG, 2005. június 11.). A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a felvételizők jövőre már csak a hároméves alap- (bachelor-) képzésekre jelentkezhetnek, s ezek sikeres elvégzése esetén kétéves mester-, majd hároméves doktori képzésben vehetnek részt. A többciklusú szisztémára való átállást az úgynevezett bolognai rendszerhez való csatlakozással indokolták az előterjesztést jegyző kormánypárti képviselők - Szabó Zoltán (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ) -, az ellenzék viszont továbbra is az egyetemek, főiskolák választására bízná az áttérést. A Fidesz jelezte, szerinte alkotmányellenes az a kitétel, amely több kérdésben a kormányt hatalmazta fel a részletes szabályok megalkotására. A felsőfokú tanulmányaikat idén szeptemberben megkezdett hallgatók egyharmada már az új rendszerhez igazodó alapképzésre jár, közel félszáz szakon ugyanis már bolognai típusú oktatás folyik. Az orvosi, művészeti, jogi és rendvédelmi szakokon a jövőben sem kötelező áttérni az új rendszerre.