Az Állami Autópálya-kezelő Rt.-t (ÁAK) bízza meg a kormány a sztrádaprogram megszervezésével. Az ÁAK átveszi az autópályákat jelenleg építtető Nemzeti Autópálya Rt.-től (NA) annak szerződésállományát, majd kifizeti az NA helyett az idei költségvetésbe betervezett 137 milliárd forintot. Fedezetül hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, hasonlóan az idei autópálya-építésekre kalkulált 300 milliárd forinthoz (a cég így összesen több mint 400 milliárd forint hitelt vesz fel). Az új autópálya-építési modell lényege Kóka János gazdasági miniszter szerint az, hogy a sztrádaberuházás nem növeli a büdzsé hiányát azáltal, hogy a hitelt az uniós szabályok szerint magántársaságnak minősülő ÁAK veszi fel. Az állami tulajdonban lévő céget azért "minősíthette" át a kormány, mert az ÁAK bevételeinek több mint 50 százaléka nem költségvetési bevételből, hanem sztrádadíjakból, vagyis a piacról származik, szemben az NA Rt.-ével. Az elkészült autópálya-szakaszok átadása után az állam húsz-harminc évig rendelkezésre állási díjat fizet - az ÁAK-nak a pályák építtetéséért és üzemeltetéséért -, ami szintén piaci bevételnek minősül. A 2003 végén elfogadott, a gyorsforgalmi utak építéséről szóló törvény alapján 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül, és további 400 kilométer előkészítését kezdik meg.