A 120 fős izraeli kneszetben 40 fősre olvadt a kormánypárti koalíció, miután Ariel Saron kormányfő (képünkön jobbra) menesztette a kormányból a Tomi Lapid (balra) vezette Sinúj párt minisztereit, mert azok a - vallásos pártoknak nyújtandó támogatások miatt - első olvasatban nem szavazták meg a költségvetés tervezetét. Saron az ellenzéki Munkapárttal tárgyal egységkormány létrehozásáról. Közben a január 9-ére kiírt palesztin elnökválasztás legesélyesebb jelöltje a Fatah mozgalom által állított Mahmúd Abbász volt kormányfő lett, aki egy hétfőn közzétett palesztin felmérés szerint a voksok 40 százalékát kapná. Az eddig népszerűbbnek tartott Marvan Barguti - aki izraeli börtönben életfogytiglani büntetését tölti - 38 százalékos eredményt érne el. Ő kedden jelezte, fontolgatja, hogy visszavonja jelölését, ha indulása megosztja a Fatahot. A Hamász szélsőséges szervezet egyik gázai vezetője, Mahmúd al-Zahar vasárnap elutasított mindenfajta tűzszünetet Izraellel, és kijelentette, hogy a szervezet célja a zsidó állam elpusztítása. Két nappal korábban Haszan Juszef, a mozgalom ciszjordániai vezetője hosszú távú fegyvernyugvást és annak elfogadását helyezte kilátásba, hogy a palesztin állam Ciszjordániában és a Gázai övezetben jöjjön létre. A november 11-én meghalt Jasszer Arafat utáni új éra jeleként Abbász hétfőn Damaszkuszban megállapodott Basar Aszad szír elnökkel, hogy összehangolják béke-erőfeszítéseiket. A hűvös palesztin-szír viszony az 1993-ban Oslóban kötött palesztin-izraeli megállapodással érte el a mélypontját.