Várhatóan két hét múlva tárgyalja újra az Országgyűlés a jegybanktörvény múlt hétfőn elfogadott módosításait, így még az idén sor kerülhet a javaslatok ismételt vitájára és a zárószavazásra, miután e hét hétfőn Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt. Az államfő egyik kifogása, hogy az új törvény ellentétes hivatalosan deklarált céljával, a jegybank függetlenségének és hatékonyságának a növelésével, mert nemcsak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelölhetne tagokat a legalább 9, legfeljebb 11 tagú monetáris tanácsba (mt), hanem a miniszterelnök is. Különösen aggályos Mádl szerint, hogy a törvény lehetőséget teremtene az mt egyszerre, aránytalanul sok új taggal való kiegészítésére, mondván: "az európai közösségi jogban érvényesülő elv ugyanis az, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai cikluson átívelve nevezzék ki". Nem ért egyet a köztársasági elnök azzal sem, hogy a jövőben az MNB alelnökei közül csupán egy feleljen a monetáris politikáért, mivel "az alkotmány és a jegybanktörvény értelmében az MNB egészének kell a monetáris politikát meghatároznia". Végül felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése szerint a jegybanktörvény több, az MNB és az mt függetlenségét érintő rendelkezése nincs összhangban az EU joganyagával, például az, hogy az igazságügy-miniszternek véleményezési jogköre lehet egyes jegybanki rendeletekkel kapcsolatban. Draskovics Tibor pénzügyminiszter örül, hogy a köztársasági elnöknek nem alkotmányossági aggályai vannak, mert akkor az Alkotmánybírósághoz fordult volna. A kormány változatlanul támogatja a módosításokat, de megvizsgálja az államfő megállapításait. Az MNB abban bízik - olvasható hétfő esti közleményében -, hogy a parlament "az ország gazdasági érdekeit sértő, külföldi befektetőket elbizonytalanító javaslatot visszavonja".