Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is szankcionálható a jövőben az állatkínzás, amiért eddig 50 ezer forintnyi szabálysértési bírságot lehetett kiróni. A büntető törvénykönyv (Btk.) ilyen értelmű módosítását Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista, illetve Gusztos Péter és Gulyás József szabaddemokrata képviselők kezdeményezték, miután tavaly nyáron egymás után több, közfelháborodást okozó eset is nyilvánosságra került, és civil szervezetek 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze a szigorúbb büntetésért (HVG, 2003. augusztus 16.). Az Országgyűlés hétfői döntése nyomán állatkínzásnak minősül, ha valaki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz - illetve olyan körülmények között tart -, hogy az maradandó egészségkárosodáshoz, illetve az állat pusztulásához vezet. Az "indokolatlan" jelző azért került a szövegbe, mert "a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet". Állatkínzásnak minősül a jövőben a tiltott eszközökkel való halászat és vadászat is, az állatviadalok szervezői, illetve az ott fogadásokat kötők azonban még az állatkínzókénál is súlyosabb, akár háromévi szabadságvesztéssel büntethetők.