A világháló atyjaként is emlegetett Tim Berners-Lee, egy YouTube-on is fellelhető interjúban az internet fejlődésének következő lépcsőfokaként a meglévő adatok, adatbázisok gyakorlati célú kombinálását emlegette. A példája egyszerű: vessük össze kedvenc kávézóink listáját azon barátaink névsorával, akik szeretnek kávézni, a metszetből pedig nézzük meg, kik érnének rá éppen ebéd után meginni velünk egy csészényivel - mindezen rendszerezést pedig a számítógép állítja össze nekünk, válaszul az általunk feltett kérdésre.

Mesterséges intelligencia

Íme az úgynevezett szemantikus web esszenciája: a meglévő adatok komplex szűrése és kombinálása különösebb emberi magyarázat vagy munkavégzés nélkül. Sokan a web 3.0 lényegének nem is az adatok újfajta kezelését és értelmezését tartják, hanem azt a mesterséges intelligenciát, amelynek segítségével a gépek képesek rájönni arra, miként kell kezelniük az adatokat.

Közel áll ehhez az egyik web 2.0-s módszer, a "kollaboratív filtering", amelyet az amazon.com vásárlói már jól ismerhetnek. Ezzel az eljárással automatikusan előre jelezhető, hogy milyen könyvek, filmek, zeneművek kelthetik fel egy-egy vásárló figyelmét - pusztán azzal, hogy más felhasználók érdeklődési köréből gyűjtött információkat és statisztikai adatokat kötnek össze. Hasonló elven működik a last.fm zeneajánló mechanizmusa is, de hasonló, személyre szabott ajánlásokat képes adni a weboldalakkal foglalkozó stumbleupon .com rendszere is. Igaz, ezek még távol állnak Berners-Lee ideájától, mégis igen jól reprezentálják az adatbázisok látványos használhatóságát.

Ami a látványosságot illeti, sokan úgy gondolják, hogy a web nemsokára kilép a képernyők síkjából, és egyfajta háromdimenziós ábrázolással és felhasználói felülettel lehet majd navigálni egy "információs térben" az oldalak között. Bár ez az elképzelés vitathatatlanul közel áll a cyberpunk atyjának is tartott William Gibson által felvázolt "mátrix" víziójához, és valóban sokan dolgoznak az érintőképernyős, hallucinogén, látványos külsőségekkel felszerelt navigációs rendszereken, igazi előrelépést a Perceptive Pixel (www.perceptivepixel .com) és a BumpTop (www.bumptop .com) koncepcióterveinek szintjén túl nem nagyon lehet felmutatni.

Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója teljesen más képet fest a web jövőjéről, legalábbis ez derül ki a Seoul Digital Forumon tett nyilatkozatából. Véleménye szerint a web a jövőben az alkalmazások átalakulásáról fog szólni. Minden program minden platformon ugyanúgy futtatható lesz, vírusmarketinggel fogják terjeszteni őket, úgyhogy a szoftverkereskedések jelenlegi üzleti modelljeinek hosszú távon be is fellegzett. Schmidt jól érezhetően a webtopokra, a Google által fejlesztett webes alkalmazásokra és a Google Packre gondol. Bár ezek a 3D-s megjelenést vagy adatfeldolgozásukat tekintve gyakorlatilag sehol sincsenek, mégis olyan potenciált jelentenek a web jövőjét tekintve, amelyekkel botorság lenne nem számolni.

Web 3.0 a gyakorlatban

Az amazon.com klasszikus példájától és a böngészőből futtatható operációs rendszerektől (lásd keretes anyagunkat) eltekintve is léteznek már olyan figyelemre méltó weboldalak, amelyekre ráillik a "harmadik generációs" jelző.

A vásárlások jövőjét vetíti előre például a like.com. Elég kiválasztani egy termékfotót, az oldal számtalan fényképes találatot listáz ki a hozzá hasonló külsejű tételekről. Míg ez önmagában is hosszas böngészésre ad alkalmat, az alaposabbak azt is megadhatják, hogy mihez ragaszkodjon a gép a keresés során: mennyire figyeljen a színre, a formára vagy a méretre. Bár ez most csupán egyszerű bevásárlórendszerként funkcionál, lehetőségei jócskán túlmutatnak jelenlegi képességein.

Hasonló elven működik az Ojos cég Riya (www.riya.com) néven futó képrendszerező megoldása. Míg a mai online képtárak esetében a fotókat egyesével kell kulcsszavakkal (tagekkel) ellátnunk, hogy később megtalálhassuk őket, a Riya gyökeresen más megoldást használ. Arcfelismerő rendszere igen hatékonyan működik, így elég egy-egy fénykép erejéig bemutatni neki családtagjainkat, és onnantól fogva nincs olyan rokon, akit ne ismerne fel a karácsonyi fotókon. A szoftver olyannyira pontos, hogy egy ideje - mivel szavakat és objektumokat is képes felismerni - a Google-hoz hasonlóan internetes keresésre is használhatjuk. Hasonlóan működik a Polar Rose is (www.polarrose.com), amely szintén képes automatán kulcsszavazni az egyes fotókat, s igazi erőssége, hogy az interneten található összes kép között is képes keresni.

Zenei téren a Pandorát (www.pandora.com), más nevén a Music Genome Projectet érdemes megemlíteni. Ez a szoftver a zeneszámok aprólékos elemzésével, valamint a felhasználó kedvenc zenészeinek vizsgálatával épített fel egy olyan adatbázist, amelyből mindenkinek tudott ízlésének megfelelő dalokat ajánlani. A múlt idő használata nem véletlen: a rendszert szerzői jogi problémák miatt jelenleg csak az amerikai állampolgárok használhatják. Hasonló megoldást jelenleg csak a last.fm zenei közösségi oldal tud felmutatni, Audioscrobbler nevű szoftverével.

BARI MÁRIUSZ