A szoftverek különböző verzióinál használt számszerű jelölést a webbel kapcsolatban 2004 októberétől emlegetik, mert akkor hangzott el először az O'Reilly Media rendezte konferencián (a vendéglátó céget Tim O'Reilly, a nyílt forráskódú szoftverek ismert támogatója alapította). A Web 2.0 az internet használatával, az ott fellelhető tartalmakkal, illetve a közösségi tényező bevonásával kapcsolatos szemléletváltást fejezi ki. Ismérvei a korábbi - ha úgy tetszik 1.0-s - weboldalakkal szemben segíthetnek meghatározni, hogy új generációs tartalmat, vagy a világhálón már megszokott, korábbi honlapot nézünk-e éppen. Az internet első aranykorában, a dotkomlufi felfújódása körüli időkben megszilárdult néhány olyan dogma, amelyet csak mostanában kezdenek megkérdőjelezni.

A Web 2.0 ezeket a dogmákat akarja lerombolni. Egyik fontos ismérve az úgynevezett állandó béta-állapot (perpetual beta), amely arra utal, hogy a nyílt forráskódnak köszönhetően a tartalom és az oldal szolgáltatásai állandóan fejlesztés alatt állnak. A Web 2.0 közösségi eszméjéhez hűen az oldalra látogató internetezők a tartalomba is beleszólhatnak, azt minimális kontrollal szerkeszthetik, és kiegészítéseket is csatolhatnak hozzá.

Ezt a paradigmát részvételi architektúrának is nevezik, és tipikus példája a Wikipedia online enciklopédia, amelynek szócikkeit a felhasználók írják, szerkesztik. Megnyitása után a Wikipedia óriási lendülettel fejlődött, angol nyelvű változatán ma már több mint egymillió bejegyzés található, a magyar nyelvűn körülbelül 20 ezer. Az enciklopédia rendkívül népszerűvé vált az internetezők körében, s már a nevéből rövidített wiki kifejezés is önálló életre kelt: a hasonló elven szerkesztett oldalak műfaji megnevezésévé nőtte ki magát.

A Web 2.0-s oldalak további ismertetőjele a szociális hálózatok intenzív kihasználása, illetve a részvételi architektúrának köszönhető informális hangvétel, a navigációt megkönnyítő címkék használata. Az üzenőszoftverek lehetőségeire is építő, valamint a hírtovábbítást új alapokra helyező szemléletváltás korábban elképzelhetetlen szociális hálót alakított ki. A címkék segítségével a felhasználók megjelölhetnek egy-egy szócikket vagy fényképet annak témája szerint, megkönnyítve a hasonló témák után kutató internetezők életét: azoknak már könnyebb lesz megtalálni az adott információt. Ezt folkszonómiának, népi rendszerezésnek nevezik, mivel a címkék kiosztása és ezzel a rendszerezés nem előzetesen lefektetett szabályokat követ, hanem teljesen a felhasználókra van bízva.

A Web 2.0-s oldalak számos új szakkifejezést és technológiát honosítottak meg az interneten. Ilyen például a már említett wiki mellett a - többek között a hvg.hu oldalán is elérhető - RSS-hírfolyam, amelynek révén a felhasználónak nem kell folyamatosan ellenőriznie, hogy kedvenc honlapjára került-e fel tartalom, mert egy apró kliensprogram megteszi ezt helyette, s értesíti, amint frissül a webszájt. Szintén a Web 2.0 elterjedésének köszönhetik népszerűségüket a blogok, továbbá a felhasználók által szerkesztett rádióadások, így a podcastok, illetve az egyedi zenehallgató ízléséhez szabott rádió, a last.fm, a kevés szakismeretet igénylő online webszerkesztő, valamint képmegosztó szolgáltatások (például a Yahoo! által üzemeltetett Flickr).

A Web 2.0-n a statikus HTML technológiával készült oldalakat felváltja az RSS, illetve a Javascript és az XML házasságából létrejött dinamikus AJAX, amelynek segítségével a weboldalakon szövegszerkesztő vagy képmanipuláló alkalmazások is elhelyezhetők. Nem kell folyamatosan frissíteni a honlapot, ha a felhasználó látni akarja a változtatásokat, ez megtörténik akkor, amikor az információt begépeli vagy kép formájában betölti.

A szkeptikusok előre óvnak a Web 2.0-val szembeni túlzott lelkesedéstől. Egyesek azt mondják, hogy a fogalom mögött valójában semmi sincs, csupán marketingkifejezésről van szó, amit a cégek mindig éppen úgy töltenek fel jelentéssel, hogy az a legjobban lefedje a vásárlók igényeit. Megint mások arra hívják fel a figyelmet, hogy csupán valamiféle öszvérről van szó, amely számos, korábban már kitalált technikai megoldást összesít. Az amazon.com online könyváruházban például - a Wikipediához hasonlóan - a felhasználóknak már régóta lehetőségük van kommentárok írására, a cég pedig 2002-ben külső fejlesztők számára is lehetővé tette, hogy betekintsenek az oldal működésébe.

A kétkedők arra is figyelmeztetnek, hogy a Web 2.0-t gyakran használják afféle hívószóként, amellyel egy-egy cég csak a divatot szeretné meglovagolni; többé-kevésbé ugyanazt a termékét akarja eladni, mint eddig, de nincs megfelelő üzleti modellje. Egyre többen figyelmeztetnek, hogy az új szabványok iránti növekvő bizalom új dotkomlufihoz vezethet, számos cég újra csődbe mehet.

Röviden összefoglalva a Web 2.0-s weboldalak már nem csupán információt tároló izolált felületek, hanem a tartalom és a funkcionalitás, valamint különféle szolgáltatások "svédasztala" a felhasználók számára. A korábbiaktól eltérően decentralizált szerkesztési elv, a szerzői jogok fellazítása vagy megszüntetése jellemzi. A "mozgalom" zászlóvivője a Lawrence Lessig által 2001-ben alapított Creative Commons, amely a szellemi termékek tulajdonosai számára lehetővé teszi, hogy különféle szinteken védjék, vagy akár teljesen szabadon felhasználhatóvá tegyék alkotásaikat (lásd következő cikkünket).

ANDERSEN DÁVID