Stockholm egyik legnagyobb egyeteme, a Karolinska Intézet adott illusztris hátteret az IBM egészségügyi részlege, a Healthcare and Life Sciences Division (HLSD) által a minap szervezett III. Biobank-konferenciának. Az eseményen a világ 70 tudományos kutatóintézetéből és egyeteméről több mint 100 szakértő vett részt. A biobankok megfelelően rendszerezett, részletes dokumentációval bíró szövet-, vér- és génmintákat bocsátanak a kutatók és orvosok rendelkezésére, s ők így újabb kutatási eredményekhez, felfedezésekhez férhetnek hozzá, alaposabban megismerhetik az egyes betegségek természetét, és a korábbinál hatékonyabb gyógyszereket, terápiákat dolgozhatnak ki.

Michael Svinte, a HLSD, egyben az információn alapuló gyógyítás programjának elnökhelyettese szerint három tényező szolgálhat a biobankok fejlődésének motorjául:

- A tudomány és a technológia fejlődése új perspektívát nyitott a kutatásoknak, az eredmények tárolását és feldolgozását elősegítő infrastruktúrák kialakításának.

- A gyógyszeripar jelenlegi üzleti modellje figyelmen kívül hagyja az emberek egyéni igényeit, szükségleteit. A személyre szabott, az egyedi tulajdonságokat és adottságokat figyelembe vevő orvosi és gyógyszerészeti kezelés megoldást kínálhat.

- A statisztikák szerint 2050-re nem kevesebb mint kétmilliárd hatvan év feletti ember él majd a Földön. Az idős emberek kezelése tetemes anyagi terhet fog jelenteni, a megoldást ezért már most keresni kell. A biobankok által elérhetővé váló kutatási anyag révén a jövőben az orvosok meg tudják állapítani, milyen elváltozásokra vagy megbetegedésekre számíthat az illető élete során, és a kialakulás esélyét - megelőző kezeléssel - a minimumra lehetne szorítani.

"A személyre szabott terápiák felé már megtettük az első lépéseket" - mondta Svinte a Hálónak. Kifejtette a következőket: "Bizonyos típusú mellrák-megbetegedések esetén egy bizonyos gént hordozó nők jól reagálnak a megfelelő kezelésre, míg e gén hiányában a terápia számukra hatástalan. A módszerek további finomításához és a biobankok megfelelő működéséhez szükség van a különböző részterületek - orvostudomány, gyógyszeripar, informatikai ipar - harmonizációjára. Az így kialakuló, összehangolt rendszer a kormányzatoknak az egészségügyi költségek lefaragására alkalmas eszközt, a gyógyszeripari és biotechnológiai cégeknek értékes kutatási anyagot, az informatikai vállalatoknak pedig - amelyek az elképzelések szerint a hatalmas adatmennyiségek rendszerezését és kezelését végzik - óriási piacot jelent. A rendszer működésének eredményeként egyre hatékonyabb orvosi eljárások, eszközök, gyógyszerek és kezelési módszerek jöhetnek létre, de csak akkor, ha konszenzus születik ezen intézmények szabványairól, illetve az etikai, személyiségi jogi és további szakmai kérdésekről."

ANDERSEN DÁVID / STOCKHOLM