Szlovénia: őrizetbe vettek egy volt koszovói gerillavezért
Őrizetbe vették szerdán Agim Ceku egykori koszovói albán gerillaparancsnokot, a koszovói katasztrófaelhárító egységek jelenlegi parancsnokát a szlovén hatóságok a ljubljanai repülőtéren. Ceku őrizetbe vétele várhatóan élénk visszhangot kelt a koszovói albánok körében.
Cekut Interpol-körözés alapján tartóztatták le, amikor az egykori gerillavezér horvátországi látogatásáról a szlovén főváros érintésével a dél-szerbiai Koszovó tartományba kívánt visszautazni.
Neeraj Singh, a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) szóvivője közölte, hogy az UNMIK értesült az őrizetbe vételről és "igyekszik rendezni az ügyet". A szóvivő pontos ismeretekkel nem rendelkezett Ceku elfogásának okairól, de nem zárta ki, hogy a szlovén hatóságok egy Szerbia által kiadott régebbi nemzetközi elfogató parancs alapján tartóztatták le az egykori gerillavezért.
A koszovói albán származású Ceku a délszláv háborúk idején előbb a horvát hadseregben töltött be magas beosztást, majd az egykori szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a jugoszláv fegyveres erők 1998-99-es koszovói fegyveres konfliktusa idején csatlakozott az UCK-hoz. A NATO 1999-es jugoszláviai katonai beavatkozása idején Cekut az UCK vezérkari főnökévé nevezték ki. A jugoszláv fegyveres erők koszovói kivonása és az albán többségű tartomány 1999. júniusi ENSZ-igazgatás alá helyezése után nem sokkal az UCK beszolgáltatta fegyvereit a Koszovóba vezényelt, NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartó erőnek (KFOR), a gerillahadsereget pedig katasztrófaelhárító feladatokkal megbízott csoporttá alakították át. Ceku jelenleg ennek parancsnoka.
Június végén Magyarország került hasonló diplomáciai konfliktusba. Akkor Hasim Thaqi, a Koszovói Demokrata Párt vezető politikusa akart Magyarországon keresztül Párizsba utazni, a magyar hatóságok azonban a ferihegyi repülőtéren feltartóztatták. Álláspontjuk szerint Thaqi ellen körözés volt érvényben, amelyet még az egykori, milosevicsi Jugoszlávia kezdeményezett (és 2001-ben, Interpol-tagállammá válásakor, az új jugoszláv vezetés tett fel nemzetközi listára), az egykori UCK-s vezető "háborús bűnei" és "terrorista cselekedetei" miatt. (MTI)
Neeraj Singh, a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) szóvivője közölte, hogy az UNMIK értesült az őrizetbe vételről és "igyekszik rendezni az ügyet". A szóvivő pontos ismeretekkel nem rendelkezett Ceku elfogásának okairól, de nem zárta ki, hogy a szlovén hatóságok egy Szerbia által kiadott régebbi nemzetközi elfogató parancs alapján tartóztatták le az egykori gerillavezért.
A koszovói albán származású Ceku a délszláv háborúk idején előbb a horvát hadseregben töltött be magas beosztást, majd az egykori szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a jugoszláv fegyveres erők 1998-99-es koszovói fegyveres konfliktusa idején csatlakozott az UCK-hoz. A NATO 1999-es jugoszláviai katonai beavatkozása idején Cekut az UCK vezérkari főnökévé nevezték ki. A jugoszláv fegyveres erők koszovói kivonása és az albán többségű tartomány 1999. júniusi ENSZ-igazgatás alá helyezése után nem sokkal az UCK beszolgáltatta fegyvereit a Koszovóba vezényelt, NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartó erőnek (KFOR), a gerillahadsereget pedig katasztrófaelhárító feladatokkal megbízott csoporttá alakították át. Ceku jelenleg ennek parancsnoka.
Június végén Magyarország került hasonló diplomáciai konfliktusba. Akkor Hasim Thaqi, a Koszovói Demokrata Párt vezető politikusa akart Magyarországon keresztül Párizsba utazni, a magyar hatóságok azonban a ferihegyi repülőtéren feltartóztatták. Álláspontjuk szerint Thaqi ellen körözés volt érvényben, amelyet még az egykori, milosevicsi Jugoszlávia kezdeményezett (és 2001-ben, Interpol-tagállammá válásakor, az új jugoszláv vezetés tett fel nemzetközi listára), az egykori UCK-s vezető "háborús bűnei" és "terrorista cselekedetei" miatt. (MTI)
