Ingusföldre terjedtek át a csecsenföldi jogsértések
A csecsen konfliktust régóta jellemző jogsértések a múlt évtől mindinkább átterjedtek a szomszédos Ingusföldre is, ahol a csecsen konfliktus elől menekülők korábban biztonságra lelhettek - állapította meg jelentésében az Amnesty International (AI).
A független nemzetközi jogvédő szervezet ez év áprilisában lezárt információkon alapuló jelentése Csecsenföldön újabb eseteit rögzíti az igazságszolgáltatáson kívüli leszámolásoknak, "eltűnéseknek", kínzásoknak, megerőszakolásoknak, szöges ellentétben mindazokkal a hivatalos orosz és Moszkva-barát csecsen nyilatkozatokkal, amelyek a helyzet normalizálódásáról számolnak be.
Az 1999-ben indult második (posztszovjet) csecsenföldi konfliktus korai szakaszait jellemző rendszeres bombázások ugyan megritkultak, az orosz és csecsen biztonsági erők a tisztogatásokat célzottan és éjszaka elkövetve büntetlenül folytatják az emberjogsértéseket - jelezte az AI. Az emberjogsértésekért a "kadirovistákat", vagyis a május elején megölt Kreml-barát Ahmad Kadirov elnök azóta miniszterelnök-helyettessé kinevezett fia, Ramzan által vezetett hatezer fős milícia tagjait okolják - jegyezte meg a jogvédő szervezet.
Az elmúlt egy év során Ingusföld - ahol a csecsen konfliktus elől menekülők korábban biztonságra lelhettek - mindinkább az orosz és a csecsen biztonsági erők műveleteinek színterévé vált, ami eltűnések és gyilkosságok sorozatát vonta maga után - írta az AI, amelynek küldöttsége március-áprilisban vizsgálódott Ingusföldön.
Az AI misszióját megelőző nyolc hónapban négy csecsen menekülttábort zártak be Ingusföldön, majd június 10-én sor került az utolsó tábor megszüntetésére is. A szövetségi és ingus hatóságok igéretük ellenére nem garantálták megfelelően a menekültek biztonságát, s jólétét, így ezek egy része Ingusföldön maradt, hevenyészett telepeken tengődve.
Keddre virradóra a csecsen harcosok is látványosan kiterjesztették gerillatevékenységüket Ingusföldre, összehangolt támadásokat hajtva végre a nazranyi belügyminisztérium és számos környékbeli rendőrposzt ellen, közel hatvan halálos áldozattal.
Az AI jelentésében dicsérte az EBESZ-t és az Európa Tanácsot, amelyek rendületlenül bírálják a csecsenföldi biztonsági erők és harcosok túlkapásait. Megrótta ugyanakkor az ENSZ Emberjogi Bizottságát, amely már harmadik éve elutasítja az EU határozattervezeteit. (MTI)
Az 1999-ben indult második (posztszovjet) csecsenföldi konfliktus korai szakaszait jellemző rendszeres bombázások ugyan megritkultak, az orosz és csecsen biztonsági erők a tisztogatásokat célzottan és éjszaka elkövetve büntetlenül folytatják az emberjogsértéseket - jelezte az AI. Az emberjogsértésekért a "kadirovistákat", vagyis a május elején megölt Kreml-barát Ahmad Kadirov elnök azóta miniszterelnök-helyettessé kinevezett fia, Ramzan által vezetett hatezer fős milícia tagjait okolják - jegyezte meg a jogvédő szervezet.
Az elmúlt egy év során Ingusföld - ahol a csecsen konfliktus elől menekülők korábban biztonságra lelhettek - mindinkább az orosz és a csecsen biztonsági erők műveleteinek színterévé vált, ami eltűnések és gyilkosságok sorozatát vonta maga után - írta az AI, amelynek küldöttsége március-áprilisban vizsgálódott Ingusföldön.
Az AI misszióját megelőző nyolc hónapban négy csecsen menekülttábort zártak be Ingusföldön, majd június 10-én sor került az utolsó tábor megszüntetésére is. A szövetségi és ingus hatóságok igéretük ellenére nem garantálták megfelelően a menekültek biztonságát, s jólétét, így ezek egy része Ingusföldön maradt, hevenyészett telepeken tengődve.
Keddre virradóra a csecsen harcosok is látványosan kiterjesztették gerillatevékenységüket Ingusföldre, összehangolt támadásokat hajtva végre a nazranyi belügyminisztérium és számos környékbeli rendőrposzt ellen, közel hatvan halálos áldozattal.
Az AI jelentésében dicsérte az EBESZ-t és az Európa Tanácsot, amelyek rendületlenül bírálják a csecsenföldi biztonsági erők és harcosok túlkapásait. Megrótta ugyanakkor az ENSZ Emberjogi Bizottságát, amely már harmadik éve elutasítja az EU határozattervezeteit. (MTI)
