Az AB az izgatásról
MÁJUS 24.
Az Alkotmánybíróság (AB) nem engedte életbe lépni a büntető törvénykönyvnek azt a tavaly decemberben elfogadott módosítását, amely új tényállásokat vezetett volna be a közösség elleni izgatás ügyében. A parlament mindössze négyfős többséggel szavazta meg a törvénymódosítást, a szabaddemokraták egy része ugyanis nem támogatta a jogszabályt. Mádl Ferenc köztársasági elnök normakontrollt kért az AB-től, amely az államfő érveit elfogadva elvetette a törvényt. "Minél kevesebb korlátozás nélkül érvényesülhet a véleményalkotás és -nyilvánítás joga, annál biztosabb lábakon áll az alkotmányos demokrácia" - szögezte le a testület. Az AB által így meghatározott jogszabályi keretek között aztán felmentették az idén a közösség elleni izgatás vádja alól például a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét kiadókat s az antiszemita irodalmat megjelentető Gede testvérek könyvkiadóját is. Elítéltek ugyanakkor - első fokon - ugyanezzel a váddal három zenészt, akik a budai Várban rendezett 1999. február 13-ai, úgynevezett becsületnapi felvonulás után egy klubban rasszista szövegű számokat adtak elő.