Az Egyesült Államok széles körű gazdasági embargót, elsősorban szinte teljes exporttilalmat léptetett életbe Szíriával szemben az arab ország állítólagos tömegpusztítófegyver-programja és a terrorizmus támogatása miatt. Washington azzal vádolta Damaszkuszt, hogy segítséget nyújt az iraki gerilláknak. Az ország északi részén márciusban legalább harminc ember halálát okozó kurd lázadás tört ki, januárban évek óta először engedtek szabadon politikai foglyokat. Áprilisban autóba rejtett pokolgép robbant a fővárosban, négy halálos áldozatot követelve. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptemberben egyhangú határozatban szólította fel Szíriát, hogy vonja ki csapatait Libanonból, és ne avatkozzon nyugati szomszédja belügyeibe. A bejrúti törvényhozás ennek ellenére alkotmánymódosítást fogadott el, három évvel meghosszabbítva Emile Lahúd Szíria-barát elnök novemberben lejárt, második hatéves mandátumát. Damaszkusz ugyanakkor háromezer katonát vont ki a Bejrúttól délkeletre lévő bázisokról, de így is legalább 15 ezer harcosa maradt Libanonban.