Míg Nyugaton hanyatlik a szexuális aktivitás, a magyarok e téren a normalitás talaján állnak – hangzott el egy múlt heti, kormányközeli „szakmai” konferencián. A kép persze jóval árnyaltabb. Generációs szakértővel és szexuálpszichológussal beszéltünk arról, miként viszonyulnak a testiséghez a fiatalok.
Míg Schmidt Mária azon aggódik, hogy egyre kevesebbet szexelnek az emberek – amiért a Nyugatról jövő szexuális forradalmat, a feministákat, a me too mozgalmat és a biológiai nemek elleni harcot is okolta az MCC és a XXI. Század Intézet szeptemberi konferenciáján tartott előadásában –, Rozs Erika szexuálpszichológus a saját praxisában tapasztaltak alapján úgy látja, ennek éppen az ellenkezője jellemzi a mai fiatalokat. A mennyiségi problémánál egyébként is sokkal nagyobbnak látja a minőséget. Szerinte például arról kellene inkább beszélni, hogy az érdemi szexuális edukáció hiánya milyen problémákat okoz.
„Ha jobban meg akarjuk ismerni a mai fiatalokat, érdemes megvizsgálni, milyen nagy horderejű dolgok történtek, történnek körülöttük, amelyek hatással voltak és vannak a gyerekkorukra, kora ifjúságukra”
– mondja Bereczki Enikő generációs szakértő, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője. „Meghatározó például, hogy ők már beleszülettek a digitális eszközök használatába. Ráadásul a Covid egy olyan globális, nemzedéki élmény volt életük egy meghatározó szakaszában, amely nem múlt el nyomtalanul. A bezártság, az izoláció felerősítette a depressziót, a mentális problémákat és az online függőségeket, nőtt az olyan eszközöknek, applikációknak való kitettségük, amelyek eleve függőségre vannak tervezve. Ráadásul, korábbi tapasztalatok híján, az előző generációkra sem tudtak hagyatkozni abban, hogyan is védjék ki ezeket” – magyarázza.
Az előző generációk szexualitáshoz való viszonyát alapvetően meghatározta, hogy fiatalon nagyon keveset tudtak róla. „Nálunk szinte még a babyboomereknél is tabu volt, habár Amerikában ez például egészen másként alakult: a szabad szerelmet hirdették, és minden túlkapás ellenére elindult egy nyíltabb információáramlás a témában, de a vasfüggöny mögé ez hatalmas fáziskéséssel jutott el. A Z generáció érettebb tagjai a szexről már jóval szabadabban beszélnek, sok, általuk is nézett sorozatban is megjelenik ez, például a Szexoktatásban vagy az Eufóriában, és adja a beszédtémát.”
A digitális eszközök, platformok a fiatalok szexuális aktivitásaiban is fontos szerephez jutottak. Jelentős részben ma már online ismerkednek, és szextingelnek is, ami nemcsak fotó vagy videó küldését, hanem a szexuális tartalmú beszélgetést is magában foglalja.
Utóbbi az idősebb generációkra is jellemző, lényeges különbség viszont, hogy a szexuális tartalmú kép- és videóküldés 18 év alattiakról Magyarországon bűncselekménynek számít.
A digitális függőségekről szólva hozzáteszi: a pornófüggőség az egyik nagy problémahalmaz, ami szintén összefügg a Coviddal, mivel az kedvezett az iparág előretörésének. Komoly gondnak tartja, hogy sokan még az előtt találkoznak ilyen tartalmakkal, hogy a szerelem érzelmi oldalával megismerkednének, és így akár traumatizálódhatnak is. Mivel azonban a szex sok családban tabu, nem igazán tudják, kivel lehetne a témáról beszélgetni vagy kéretlen tartalmak esetén segítséget kérni.
A gendertörvény miatt az iskolákban külső szakember nem beszélhet sem erről, sem az internetbiztonságról, így például arról sem, hogy mit kezdjenek azzal, ha a fojtogatós szex mint trend megjelenik a TikTok-videókban. Ennek pedig messzemenő következményei lehetnek, az irreális igények kialakulásától kezdve az intimitás szerepének a megkérdőjelezéséig. Egy későbbi párkapcsolat kialakításakor pedig ezek mind gondot jelenthetnek.
Az intenzív pornófogyasztás, az extrém tartalmak folyamatos pörgetése – amellett, hogy az idegrendszert is képes bizonyos szinten „elhangolni” – a fiatalok körében rengeteg tévhitet kelt a szexualitással kapcsolatban – mondja Rozs Erika, akinek a praxisában sok huszonéves lány eleve testképproblémákkal küzd, mert nem úgy néz ki, mint a pornófilmek szereplői. „Gyakran beszélnek arról, hogy nem merik levenni a melltartójukat, nem mernek kibújni a hálóingükből. A szexuális aktus minőségéről alkotott gondolataik akörül forognak, hogy milyen performance-ot kell nyújtaniuk az ágyban, milyen forgatókönyvet kell létrehozni egy nőnek a férfi számára ahhoz, hogy érdekes maradjon, és így meg tudja tartani a partnerét.” A „forgatókönyvnek” része lehet a lányok számára kényelmetlen póz, a fokozatosság nélküli, akár intenzívebb közösülés és olyan elemek átvétele a pornóból, amelyek megalázóak rájuk nézve.
A húsz év fölötti korosztályban sok lány keresi meg a szexuálpszichológust azzal, hogy fájdalmas a szex, csökken a libidója vagy akár vaginizmusban szenved, tehát nem nyílik a hüvelye. Ennek hátterében a túl korán elkezdett szexuális élet is állhat egy türelmetlen, a szexualitását jobbára a pornóból építő fiúpartnerrel.
„A lányok olyan játékokban vesznek részt, amik nem komfortosak nekik, hiába mondanak rá igent például azért, mert szeretik a fiút. Ennek következménye pedig egy romantikus kapcsolaton belüli szexuális abúzus; testszinten, szervszinten legalábbis ez történik. Nem tudják, hol van a fájdalomhatár, és akár egymás után sokszor is kerülhetnek ilyen helyzetbe, ami képes láncreakcióvá válni.”
A kapcsolati problémák egy része abból is fakad, hogy sok fiú komolyan pornófüggő. „Az introvertált fiatalok, akik nem igazán tudnak ismerkedni, gyakran akár évekre a gépük előtt ragadhatnak, mert nem képesek valós párkapcsolatot létesíteni. Nem ritka, hogy jön olyan huszonéves fiú, aki még soha nem volt nővel, de már kiskamasz kora óta maszturbál videókra” – mondja Rozs Erika. Szerinte ezen a ponton már érdemes lehet pszichológus segítségét kérni, hogy felfejthessék a kapcsolódási nehézségeket, vagy azt, hogy egyáltalán jó szociális közegben van-e a fiatal.
A praxisában gyakran találkozik olyan Z generációsokkal is, akik merevedési zavarral küzdenek. „Teljesen természetes, ha az első aktus során annyira izgulnak, hogy ez történik, hiszen komoly teljesítményszorongásuk lehet a helyzettől, és ez nemcsak a legelső alkalommal, hanem a későbbi kapcsolatok elején is megjelenhet. A nagyobb baj az, hogy a lányok jellemzően nincsenek rá felkészítve, hogyan kezeljék, emiatt rosszul reagálnak: vitát kezdeményeznek, és számonkérik a partnerüket, vagy magukra veszik és megsértődnek, mert úgy érzik, hogy nem elég vonzóak.”
Amit Rozs Erika a kliensei körében tapasztal, egybevág az UNICEF egyik friss, európai országokban végzett kutatásával, miszerint az LMBTQ-előbújások száma jelentősen megnövekedett az elmúlt néhány évben a Z generáció körében. Nagyjából 25-30 százalék lehet a korosztályon belül. „Nem egyértelmű, hogy ez fix szexuális orientáció marad-e, vagy átkerülnek más, például heteroszexuális kategóriába. A klienseimnél úgy látom, hogy van ebben flexibilitás” – mondja Rozs Erika. Szerinte több lányra is jellemző, hogy kamaszkorukban, 15–17 évesen az első szexuális játékuk heteroszexuális kapcsolaton belül zajlott, de az akkor átélt traumatizáló hatások miatt később inkább leszbikus párkapcsolatban próbálnak tapasztalatokat szerezni. „Arra is van példa ugyanakkor, hogy amikor ezek a lányok elérik a 24-25 éves kort és megfordul a fejükben a családalapítás gondolata, újra heteroszexuális kapcsolatot keresnek.”
Bár a hűség, a monogámia és a nonmonogámia problémaköre is foglalkoztatja a fiatalokat, a komoly elköteleződés előtt szeretik magukat kipróbálni: a szakember a hozzá járók elmondásai nyomán úgy látja, hogy az Y generációsokhoz képest a Z-seknek jóval több szexuális partnerük van ebben az életszakaszukban. „Sokan futtatnak párhuzamos viszonyokat arra hivatkozva, hogy nagyobb merítésben nagyobb az esély a tökéletes partner megtalálására. Ezekben a helyzetekben azonban a másik fél könnyen szerezhet érzelmi sérülést, és ez egyaránt igaz a lányokra és a fiúkra.” De egyre gyakrabban hallja azt is, hogy a hozzá forduló fiatalok egyszerűen kiégnek az online társkeresésben.
„Ma már nagyon könnyű partnert találni a különféle társkereső alkalmazásokon, randiappokon keresztül, és használják is ezeket, de gyakran csalódnak, mert mondjuk a másik fél ghostingol, tehát magyarázat nélkül egyszer csak eltűnik, nem vehető komolyan, vagy kizárólag az »egészségügyi szexre« hajt.”
Jó hír viszont, hogy a védekezésben a szakember pozitív tendenciát lát: ebben egyre tudatosabbak a praxisában megforduló huszonévesek, az óvszerhasználat és más fogamzásgátló módszerek ismerősek számukra. „A szexuális felvilágosítás, ha valamit szolgál pillanatnyilag Magyarországon, akkor az az, hogy a védekezés elég jól a fejükbe van diktálva, jobban, mint az Y generációsoknak. Nyilván ettől még nem fogadja meg mindenki ezeket a tanácsokat, de többen használnak gumit, és ez jó jel” – mondja Rozs Erika.
Borítóképünkön fiatalok a Balaton Soundon / fotó: Stiller Ákos