Élet+Stílus hvg.hu/MTI 2024. augusztus. 05. 15:32

A hollandok többsége betiltaná a melegek „átnevelését” erőltető eljárásokat

A holland parlament többsége korábban már előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely betiltaná ezt a gyakorlatot.

A holland választók, köztük a jelenlegi jobboldali kormánykoalíciós pártokra szavazók többsége is, betiltaná a melegek „átnevelését” célzó, úgynevezett reorientációs vagy reparatív eljárásokat – derült ki az EenVandaag című hírműsor hétfőn közzétett közvélemény-kutatásából, amit az MTI szemlézett.

A felmérésből, amelybe több mint 23 ezer embert vontak be, az is kiderül, hogy a megkérdezettek csupán 20 százaléka – főként a konzervatív keresztény pártokra szavazók – nem tartja szükségesnek az ilyen fajta kezelések betiltását.

Ezek a sorsok megmutatják, hová vezet az esztelen homofóbia

A melegeket „kigyógyító”, úgynevezett reparatív terápia képviselőiről, az álpszichológia mögé bújó mozgalom hatásairól számos könyv és film született már az elmúlt években, Kristine Stolakis azonban arcot is ad a túlélőknek és az ilyen szervezetek korábbi, „exmeleg” vezetőinek a Pray Away című dokumentumfilmben.

A holland parlament többsége 2022-ben törvényjavaslatot terjesztett elő, amely betiltaná ezt gyakorlatot, és akár több ezer eurós bírságot vagy egy év börtönbüntetést helyezne kilátásba az reorientációs „terápiákat” végzők számára. A legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő holland államtanács ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy a teljes tilalom sértheti a vallásszabadsághoz való alkotmányos jogot.

A tavaly novemberben megválasztott új parlament továbbra is támogatja a tilalmat. A Geert Wilders vezette jobboldali Szabadságpárt szavazóinak többsége – 60 százaléka – is úgy gondolja, hogy a betiltás helyes lenne.

A reparatív terápia intézménye a magyar közbeszédben is fel-felmerülő téma, korábban például a köztévé is leadott olyan, nagy felháborodást kiváltó műsort, nem is egyet, amiben a melegek „kigyógyításának” módjait boncolgatták a résztvevők, mások mellett Hodász András is, aki akkor még a katolikus egyház kötelékében, papként vállalta a beszélgetést.

Hodász azóta már nem pap – egy kávézóban dolgozik, és párkapcsolati tréningeket tart –, illetve röviddel a kilépése után coming outolt is. Januárban interjúztunk vele, amiben többek között a reparatív terápiáról, az azzal kapcsolatos véleményéről is kérdeztük. Mint mondta, ő maga is részt vett ilyenen, és nincsenek vele rossz tapasztalatai.

„Tudom, hogy bizonyos körökben ez vörös posztó, hogy vannak statisztikák, amik arról szólnak, hogy milyen negatív hatásai vannak, és ezt is elfogadom”, fűzte hozzá. „Amin én részt vettem, az egy ugyanolyan beszélgetésen alapuló, múltat feltáró terápia volt, mint a többi, és célzottan bizonyos gyermekkori hiányokra és sérülésekre fókuszált. (…) Persze azt is megértem, ha valaki mérges a reparatív terápia gondolatára is, mert úgy ítéli meg, hogy egy külső elvárás, hogy meg kell gyógyulnia. Az én esetemben mindenképpen külső elvárás volt, de én azért is vágtam bele, mert azt gondoltam, hogy ha beszéltem erről korábban, akkor úgy korrekt, ha tudom, hogy miről beszéltem.”

Arról, hogy a szexuális orientációt megváltoztató „gyógymódok”, kezelések miként tették tönkre világszerte emberéletek százezreit, és hogy milyen úton halad a betiltása (vagy épp támogatása), ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Egyre több helyen tiltják a melegek “átnevelését”, Magyarország más irányba halad

Katolikus érsektől rabbiig több száz vallási vezető írta alá azt a nemzetközi nyilatkozatot, amely a szexuális orientációt megváltoztató „gyógymódok” betiltását szorgalmazza. A Magyarországon reparatív terápiaként ismert kezelések világszerte emberéletek százezreit tették tönkre.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.