Élet+Stílus hvg.hu 2024. június. 26. 14:24

37 napon át éheztették a menekült anyát és gyermekeit a röszkei tranzitzónában

A strasbourgi bíróság hat és fél év után adott igazat a családnak.

37 napon keresztül nem adtak enni a hatóságok egy menekült édesanyának, valamint 5 éves és 5 hónapos kisgyerekeinek – írja a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye. A családnak azt követően kellett elmenekülnie Afganisztánból, hogy az apa keresztény hitre tért.

Az apa és a legidősebb gyermek menekült el elsőként, Németországban leltek menedékre. Az akkor terhes édesanya fiatalabb gyermekükkel indult férje és gyermeke után. Magyarországról a menedékjogi eljárás után Ausztriába mentek, ahonnan Bulgáriába utasították ki őket, azonban ott a védelemre esélyük se lett volna a Helsinki szerint, ezért ismét Magyarország felé indultak, Szerbiában várták, hogy beengedjék őket az országba, ott született meg a legfiatalabb gyerek is.

2017 júliusában engedték be őket a röszkei tranzitzónába, ahol a hazai hatóságok ismételt kérelmezőnek minősítették őket, ezért a menekültügyi részlegen helyezték el őket. Itt 37 napon át, a gyermekek esetében törvényesnél 7 nappal tovább tartották őket fogva, enni pedig egyáltalán nem kaptak, csak a karitatív szervezetek ételadományainak és sorstársaik emberségének köszönhetően jutottak élelemhez. A gyermekek nemhogy megfelelő tápot, semmilyen ételt nem kaptak, noha rájuk elvileg nem terjedt volna ki ez az előírás, édesanyjuknak pedig elapadt a teje.

Miután kikerültek a tranzitzónából, derült ki, hogy valójában Németország volt az illetékes a menekültkérelmük elbírálásában. Így hivatalosan beutazhattak oda, majd védelmet kaptak. A család ezt követően 2018 februárjában fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Helsinki Bizottság segítségével. A bíróság megállapította a magyar állam jogsértését, és 7500 eurós (közel 3 millió forintos) jóvátétel megfizetésére kötelezték az államot.

„Ügyfeleink hat év után kaptak valamelyest elégtételt. Ismét bebizonyosodott, amire elejétől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt, és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből. Jelenleg azokat a menedékkérőket, akik nem Ukrajna felől érkeznek, lényegében nem engedik az országba, megsértve az uniós jogot is. Azon dolgozunk, hogy végre újra tisztességesen járjon el velük szemben az állam” – nyilatkozta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a menedékkérőket képviselte az ügyben.

Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.