Szilágyi János Rónai Egon műsorában beszélt arról, hogy mekkora gondot okoz neki az időskori feledékenység. „Nagyon erős demenciám van” – fogalmazott először a 88 éves, Pulitzer-emlékdíjas riporter, később azonban úgy pontosított, hogy nagy léptekkel halad a demencia felé. Ezen pedig naponta felizgatja magát.

Amikor egyedül vagyok, spekulálok, és nem jutnak eszembe – nem az, hogy valakinek a neve, hanem a legegyszerűbb dolgok, szavak. Valakinek el akartam mondani a demenciával kapcsolatos problémáimat, és az, hogy demencia, nem jutott eszembe. És ez rettenetes. Külső ember nem nagyon veszi észre, mert ki tudom magam dumálni. […] Más bajom nincs, de ez elég nagy baj. Akkor is baj, ha olvasom, hogy ez egy öregkorral járó dolog

– írta le az állapotát Szilágyi az ATV Húzós című podcastjában. Hozzátette ugyanakkor, hogy járt orvosnál a problémával, aki azt mondta, nincs „betegszinten”, és hogy az öregedéssel együtt jár a feledékenység, amiben „elég kimagasló színvonalat képvisel”. „Nem vagyok beteg, nem vagyok demens”, erősítette meg. A feledékenysége, az önkifejezéssel kapcsolatos problémái ugyanakkor sok feszültséggel, dühvel párosulnak.

A legendás rádiós egy márciusi interjúban szintén beszélt az egészségéről: egy döbbenetes történetet osztott meg arról, hogy tévesen diagnosztizálták rákkal, ami csak az operációt követően derült ki.

Arról, hogy a demenciában szenvedők kezelése, ellátása mekkora probléma ma Magyarországon, és mekkora lesz a nem túl távoli jövőben, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Orsi és Zsófia történetén keresztül bemutattuk, mivel jár egy családban a demens szülők ápolása, egy háziorvossal pedig körbejártuk, milyen tünetek jelezhetik előre a demenciát vagy az Alzheimer-kórt, hogyan kell bánni egy demens emberrel, mikor milyen orvost kell felkeresni, és mi alapján érdemes az idősotthont kiválasztani.