Egy április másodikán éjjel benyújtott törvénymódosító javaslat alapján megkezdődhet a már korábban is lebegtetett, több fontos múzeumot érintő összevonás.

Az erről szóló módosítót – számos másikkal együtt – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, előadója Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A javaslat a már létező, muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényt egészítené ki azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a jövőben Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központként (MNM KK) működik tovább, integrálva a Magyar Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat.

Erről egyébként Csák már februárban beszélt az M5 műsorában, amikor bejelentette, hogy Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója L. Simon László kirúgása után. Igaz, akkor még Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ néven említette a konglomerátumot.

A módosítóban azt írják, hogy az MNM KK lesz a beolvasztott intézmények jogutódja azzal, hogy az intézmények az MNM KK tagintézményként, e minőségük feltüntetésével, nevüket megőrizve működnek tovább.

A tagintézményvezetők addigi határozott idejű jogviszonya határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul, a munkáltatói jogkör gyakorlója az MNM KK vezetője lesz. A munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel. Az intézményvezetőket az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel.

Az MNM KK vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel. Határozott idejű jogviszonya határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul, a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter, a munkabér összege pedig ebben az esetben is megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.

Az általános indoklásban egy hosszabb szöveges rész is olvasható az integráció melletti érvekről. Eszerint azért van rá szükség, hogy növeljék a versenyképességet és közgyűjteményi rendszer hatékonyságát.

„A magyar kultúra amellett, hogy nemzetünk szellemi háttérországa, jelentős gazdasági értéket is képvisel. Ezért hatékonyan, korszerűen és oly módon kell működtetni, hogy a jelenlegi kulturális intézményeink összehangoltan, minél nagyobb külföldi és hazai látogatóvonzó képességgel működjenek. Ennek egyik fontos eleme, hogy a legnagyobb tagintézményeink összehangoltan, egymás munkásságát erősítve működjenek”, vezetik fel hosszasan.

És hogy miért is lesz jó ez? „Az MNM KK integráció létrehozása révén erősödhet az érintett közgyűjteményi intézmények tevékenységeinek összehangolása, közös stratégiák kialakítása, valamint az intézmények közötti – immár belső – együttműködés. Az MNM KK célja, hogy elősegítse a közgyűjtemények közötti szinergiák kiaknázását, javítsa a hatékonyságukat, és támogassa őket abban, hogy szélesebb közönséghez juttassák el a kulturális örökséget. Az intézmény emellett fontos szerepet játszhat a közgyűjteményi rendszer modernizációjában és a kulturális turizmus fejlesztésében is.”

Ugyanez, kicsit másként, de hasonlóan rébuszosan fogalmazva:

Az integráció célja, hogy a közgyűjtemények erőforrásait hatékonyabban használják fel, és így jobban hozzájáruljanak a magyar kultúra és tudomány népszerűsítéséhez mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az integrált közgyűjtemények – az általuk őrzött, a nemzet egészének közös szellemi értékeit jelentő kulturális javak révén – még eredményesebben tudják érvényre juttatni azt a törvényi alapelvet, mely szerint működésükkel hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a közösségfejlesztéshez.