Az ország egyik vezető virológusát a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti.
46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője
– közölte pénteken a Virológia Pécs nevű Facebook oldal. Azt írták, Jakabot a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti, „emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi”.
A Pécs Aktuál úgy tudja, a professzor önkezével vetett véget az életének, magánéleti okok állhatnak öngyilkosságának hátterében.
Jakab Ferenc 2020-tól a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetőjeként tevékenykedett. A koronavírus-járvány kirobbanása óta a széles nyilvánosságban is közérthető módon, folyamatosan tájékoztatott a pandémiáról és annak természetéről, nagyban hozzájárult, hogy segítsen megértetni a laikusokkal is a járvány természetét és az oltások szükségességét.
A virulógusprofesszor 2020 szeptembere óta az MTA doktora volt.
Jakab Marcaliban született és Kaposváron érettségizett a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. Édesanyja tanítónő, édesapja sebész, akitől nemcsak a biológia iránti szenvedélyét kapta, hanem ahhoz is volt köze, hogy az ő alma materébe, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvosi karára jelentkezett elsőként. „Nem sokáig búsultam, hogy nem az orvosira, hanem biológia–kémia szakra vettek fel, mert hamar beleszerettem a kutatásba.” 2002-ben diplomázott, doktori fokozatát három év múlva, elméleti orvostudományokból szerezte, 2012-ben habilitált biológiai tudományokból. A PTE-n hamar végigjárta a tudományos ranglétrát, majd a Természettudományi Kar tudományos dékánhelyettese, a Szentágothai János Kutatóközpont tudományos igazgatója lett. A 12 főt foglalkoztató, általa vezetett virológiai laboratóriumot ő hozta létre 2012-ben. Számos külföldi egyetemen, kutatóközpontban dolgozott, hosszú időt töltött Hollandiában és az Egyesült Államokban. 171 tudományos cikke van, amiket 1600 alkalommal idéztek. Szakterülete az állatokról emberre terjedő vírusok kutatása volt.
A hvg360-nak adott interjújában azt mondta, hogy általános iskolás volt, amikor édesapja hazahozott egy régi, leselejtezett mikroszkópot, és nem tudott szabadulni a mikrovilágtól, amit annak lencséjén át látott. "Mindent megvizsgáltam, a pocsolya vizétől az állatok szőréig."
Munkája iránti szenvedélyéről később így nyilatkozott:
Felvenni a szkafandert, bemenni a zsilipen, néma csendben dolgozni – ez megszokhatatlan érzés, vagy menekül előle az ember, vagy beleszeret.
A pandémia kiteljesedésekor az oltásellenesség erősödését nagyon veszélyesnek találta. Mint fogalmazott akkor: "ha nem lennének vakcinák, még mindig százezrek életét nyomorítaná meg a gyermekbénulás, további százezrek életét követelné a fekete himlő vagy a kanyaró".
A Magyar Zoonózis Társaság 2020-as koncerenciáján a kormány járványintézkedéseit kritizálta, miután megállapította, hogy azok a pandémia legelején ugyan még gyorsak és helyesek voltak, de nyár végére, őszre a kontaktkutatás kapacitáshiány miatt nagyon lelassult. Később komolyabb járványügyi intézkedések bevezetését sürgette, arra figyelmeztetett, hogy lassítani kell a járvány ütemét, mert megállítani nem fogjuk tudni. Akkor Orbán Balázs, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely helyettese riogatásnak nevezte Jakab szavait.
A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy koronavírus – az optimista becslésekkel ellentétben – korántsem az utolsó világjárvány, hanem egyenesen a „járványok korára” kell felkészülnie az emberiségnek.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.