Sikertörténetnek nevezte Ilyés Laura doppingügyének kimenetelét Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke az esetről tartott sajtótájékoztatón. A junior Európa-bajnoki ezüstérmes válogatott úszó ellen a biológiai útlevelében talált eltérések miatt fogalmazott meg doppingvádat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), amely hétfőn a magyar szakértői csapat jogi védekezésének elemzése után visszavonta a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) benyújtott fellebbezését. Ezzel jogerősen elismerték, hogy

Ilyés soha nem követett el doppingvétséget, nem élt tiltott teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel.

Ahogy Wladár fogalmazott: „lekerült róla a skarlát betű”.

Ilyés Laura egyike volt annak a három sportolónak, akikről tavaly év végén derült ki, hogy doppinggyanúba keveredtek – akkor kerültek fel a Magyar Antidopping Csoport (MACS) folyamatban lévő doppingügyeket soroló listájára. A nevük a jogszabályi korlátozások miatt nem került nyilvánosságra, csak annyit lehetett tudni róluk, hogy ketten úszók, egy pedig birkózó. Kenderesi Tamás, a riói olimpia bronzérmes pillangóúszója tavasszal maga hozta nyilvánosságra, hogy ő az egyik érintett. Az ő ügye továbbra is zajlik.

A birkózó ellen csak a doppinggyanú fogalmazódott meg, a doppingeljárás azonban nem indult meg, a versenyengedélyét sem függesztették fel. A WADA szakértői a bizottsága ugyanis elfogadta a védekezését: új, korábbi betegségére vonatkozó információval szolgált, amelyet ők nem ismerhettek.

A harmadik ügy volt Ilyés Lauráé, akit népes orvosi és jogi csapat segített, és akit a MÚSZ is támogatott a harcában.

Az úszó tavaly szeptember 1-jén kapott tájékoztatást a WADA-tól arról, hogy eltérést találtak a biológiai útlevelében. „Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek olyan értékek voltak, amiket alapvetően egy normál emberi laborvizsgálatnál nem jelöl csillaggal a rendszer” – mondta a 21 éves úszó, utalva arra, hogy nem kiugróan magas értékekről volt szó.

Októberben Ilyésék megküldték a válaszukat, ő pedig nyugodtan készült tovább a novemberi országos bajnokságra, ahol 200 pillangón győzni tudott. Néhány nappal később sokként érte az újabb értesítés: a szervezet nem fogadta el az első körben benyújtott orvosi magyarázatot, és azonnali hatállyal visszavonta a versenyengedélyét.

„Nehéz volt, meghurcolva éreztem magam, mert nem tudtam, mi vár rám. Hároméves korom óta úszom, a tanulás mellett ez volt az igazán fontos számomra. Volt egy nagyon szoros napirendem tizenegynéhány évig, amikor minden öt percem ki volt számolva, és amiből emiatt kiszakadtam”

– mondta Ilyés, aki a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója. Arról is nyíltan beszélt, hogy mindez mély gödörbe lökte, depresszióba zuhant, amelyen csak a családja közreműködésével és orvosi segítséggel tudott túljutni.

Az édesanyja Wladár szavai szerint anyatigrisként védte a lányát, ő találta meg azokat a szakembereket is, akik végül összeállították azokat az orvosi és jogi érveket, amelyek alapján a MACS első fokon felmentette a sportolót. Nyolc hónap után így visszatérhetett az uszodába, és nyáron már újra versenyzett, ám az Universiade kezdete előtt néhány nappal értesítették, hogy a WADA fellebbezett a döntés ellen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS). „Nagyon nehéz volt megélni, hogy napról napra, hétről hétre történt valami. Nem is tudtam klasszikus edzésmunkát végezni, mert folyamatosan a fejem fölött lebegett ez az ügy” – fogalmazott az úszó.

Az F-16-os és a tű foka

A jogi védekezést az ügyben Nagy Zsigmond sportjogász koordinálta, aki azt, hogy Ilyést első, majd másodfokon, nemzetközi fórum előtt is felmentették, ahhoz hasonlította,

mintha az F-16-os átrepülne a tű fokán. Rendkívüli helyzet. Statisztikailag szinte lehetetlen.”

A Magyar Sportjogász Társaság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy doppingügyekben a sportolókat nem illeti meg az ártatlanság vélelme, abban a pillanatban, hogy a vádat közlik, neki kell bizonyítania az ártatlanságát. „Ezen felül a sportoló felel mindenért, ami a szervezetébe kerül, ezért is nyomja a vállukat óriási teher” – magyarázta, hozzátéve: mindannyian hittek Ilyés Laura ártatlanságában.

„Olyan anyagot tudtunk másodfokon összeállítani, ami erősen megdolgoztatta a WADA jogi és egészségügyi csapatát” – folytatta Nagy Zsigmond, kiemelve, hogy a magyar úszó mintáinak elemzésében komoly szakemberek vettek részt, köztük az Egyesült Államok doppingellenes szervezetének (USADA) kutatásért felelős igazgatója is. Ennek ellenére a magyar jogászokból és orvosokból álló csapatnak „sikerült mind egészségügyi, mind jogi értelemben megtalálni a rést, és eredményes védekezést benyújtani”.

Nagy azt is megjegyezte, hogy bár ez alkalommal a WADA-nak nem volt igaza – és tragikus, amikor ártatlan versenyzőt vádolnak meg, vagy akár tiltanak is el –, nagyon fontos szerepe van a versenysport tisztaságának megőrzésében, akárcsak a Magyar Antidopping Csoportnak.

Wladár ehhez azt fűzte hozzá, hogy ha a WADA nem vonta volna vissza a fellebbezését a CAS-nál, ahhoz, hogy Ilyés megpróbálhassa bizonyítani az igazát, 100 ezer svájci frankot kellett volna letennie. A MÚSZ elnöke ezt nonszensznek, elképesztőnek és méltánytalannak nevezte.

Molnár Szabolcs ortopéd traumatológus, az Ilyés ügyén dolgozó orvosi csapat vezetője arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a magyar szakemberek egyelőre „tanulják” a biológiai útlevelet. „Szisztematikusan kellett felépítenünk a tudásunkat az ügyben. Az az előnyünk a WADA-val szemben, hogy ismerjük az embert, a körülményeit, az élettani paramétereit, tehát nem csak számokat nézünk a monitoron. Láttuk, hogy mi az, amivel ők nem foglalkoztak, és mire kell a hangsúlyt fektetnünk ahhoz, hogy higgyenek nekünk.” A szakember végül tiszteletre méltónak nevezte, hogy a WADA elismerte a felkészültségüket az általuk bemutatott szempontokat.

Most Ilyés perelhet

Kérdésre válaszolva Nagy Zsigmond arról is beszélt, hogy Ilyés Laurának lehetősége van pert indítani a WADA-val szemben, a családja pedig fontolgatja is ennek a lehetőségét. Egzaktan igazolható ugyanis, hogy jelentős kár érte: elesett támogatásoktól, szponzorpénzektől. „Azt viszont pénzben nagyon nehéz kifejezni, amikor egy közösségből kizárják a sportolót, különösen, ha később jogerősen megállapítják, hogy ez alaptalanul történt” – tette hozzá.

A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy milyen tanulsággal szolgál a sportvezetés és a sportolók számára az ügy, Wladár Sándor azt mondta: újfent nyilvánvalóvá vált, hogy a biológiai útlevél kapcsán rengeteg a bizonytalanság, és hogy még az orvosok is csak tanulják, mi is az valójában. Fontosnak nevezte, hogy a csapat, amelynek most óriási tudást sikerült felhalmoznia Ilyés Laura ügyének tisztázása során, adja tovább a tanultakat más orvosoknak, szakembereknek. Molnár Szabolcs ehhez kapcsolódva elárulta: a Magyar Birkózószövetségnél, a MACS-nál és a Magyar Olimpiai Bizottságnál már elindult a munka egy közös program előkészítésére, amely előrébb viheti a magyar sportolók védelmét későbbi hasonló esetekben.

Wladárt kérdezték Kenderesi Tamás ügyéről is, ő azonban nem kívánt róla nyilatkozni. Csupán annyit mondott, hogy az olimpikon mellett egy másik, hasonlóan felkészült csapat dolgozik, mint amelyik Ilyésnek segített.

Ilyés ügye tehát tisztázódott, de a hosszú kihagyás lelkileg és fizikailag is visszavezette. Amikor a folytatásról kérdezték, azt mondta: „Azt mondják, hogy amennyi időt kihagy az ember, dupla annyi idő kell, hogy visszakerüljön arra a szintre, ahol volt. Sajnálom, hogy nincs itt az edzőm, ő jobban el tudná mondani, hogy milyen állapotban vagyok és mekkora esélyem van kijutni a párizsi olimpiára. Nagy szerelmem az úszás, nagyon szeretem csinálni, de már a harmadik évet taposom az orvosi egyetemen, lesz egy viszonylag biztos polgári szakmám...

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Csak nemrég, hétfőn kaptam meg a WADA levelét, úgyhogy a folytatást még át kell gondolnom.”