Hajnalban a Hegyvidéken leesett egy kis hó. Ezért sokan vadul elkezdtek útszóró sót kiszórni a járdákra, burkolt terekre.

Bár a tél Budapesten az utóbbi években mindig egyetlen napra esett (tavaly például tényleg csak egyetlen napon kellett elrendelni teljes budapesti, a közutakat is érintő síkosságmentesítést), a családi házaknak, társasházaknak, kerületi önkormányzatok intézményeinek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a fás szárú növények védelméről szóló Kormányrendelet már hosszú évek óta tiltja a NaCl hatóanyaggal történő sózást a járdákon” – figyelmeztetett Bardóczi Sándor, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának tájépítészeti osztályvezetője a Facebookon.

A főtájépítész azt írja, a só helyett érdemes a ZeoCal (Zeolit+Calcium), vagy a magnézium, kálium hatóanyagú síkosságmentesítés használata, esetleg a homok vagy kis szemcseméretű kavics, mulcs, ágdarálék, faforgács. „Az ajánlott anyagok egy része olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyek jót tesznek a talajoknak és a beleültetett növényeknek” – magyarázza.

„Ezzel szemben az útszóró só elszikesíti a talajt, a nátrium beépül a talajkolloidokba és egy vizet át nem eresztő nyúlós masszává teszi azt, míg a klór megöl minden talajéletet, köztük a talaj baktériumait és gombáit, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel.

A sózás nemcsak a városi növényzetet teszi tönkre, de rossz hatással van a burkolatokra, az acélszerkezetekre, például a közvilágítás lámpaoszlopaira, és megeszi a cipőtalpakat is. Ezért minden sikosságmentesítés előtt mérlegeljük, mivel teszünk jót, és mivel rosszat

– írja. „A helyettesítő anyagok ugyan drágábbak, de azzal jót teszünk, s egyre kevesebb olyan nap van, amikor ténylegesen szükség van a síkosságmentesítésre, ezért valójában nem kerülne többe, hogy amit teszünk, azt tegyük felelősebben, mint eddig. Sok év vagy évtized növényfejlődését teheti tönkre egyetlen rosszul kivitelezett sózás. Figyeljünk oda erre is” – zárja intelmeit a tájépítész.