Nagy volt a megdöbbenés a Sztárboxnak abban adásában, amelyikben egy állra mért ütéstől összerogyott Kabát Péter, később műteni is kellett a volt focistát. Sokakban talán csak ennél az ijesztő jelentnél tudatosult igazán, milyen veszélyes az ökölvívás – még akkor is, ha csak egy showműsorról, és nem egy olimpiai döntőről van szó. Pedig a ringben leselkedő veszélyekre sokan figyelmeztettek, Rubin Olivér professzionális ökölvívó, bokszedző például még az ominózus meccs előtt beszélt lapunknak erről.

Gáspár Attila mentőtiszt gyakran tölti az idejét a ring mellett, hogy baj esetén segítséget nyújtson a versenyzőknek. Mint mondta, amatőr küzdelmeken viszonylag kevés alkalommal fordul elő kiütés, viszont azonnal cselekedni kell, ha arra utaló jeleket vesz észre a bíró. Ilyenkor a versenyző egészségügyi állapotára való tekintettel rászámolhat, kérheti egészségügyi szakember segítségét, és be is szüntetheti a mérkőzést.

„A K.O.-nál a sportoló nem feltétlenül kerül a földre, ájul el. Elég, ha a mozgása lelassul, a védekezésre képtelen, alkalmatlan a további küzdelemre. A halánték és az álcsúcs olyan területek, amelyek potenciálisan kiválthatnak súlyos agyrázkódást, vagy akár komolyabb problémát is. Ha a bíró szólít, általában ellenőrzöm, hogy fennáll-e bevérzés, koponyasérülés, agyrázkódásra utaló tünet, pupillakülönbség. Eszméletvesztésnél minden esetben mentőt hívunk” – magyarázta Gáspár Attila.

Tapasztalatai alapján az eszméletvesztés tarthat pár másodpercig, de több percig is, viszont ha vízszintes helyzetbe kerül az illető, rendeződik az agy vérellátása, és általában magához tér.

Az ökölvívásban a leggyakrabban előforduló sérülések között szerepel az orrcsonttörés, bordatörés, vállficam, de felrepedhet az arcbőr, és sérülhet a hüvelykujj is. Gerincsérülés ritkán, de adódhat, ha a váll és a fej egyszerre érkezik le a földre.

„Egy sima orrvérzésnél vagy a bőr felrepedésénél nem is szoktak nagyon orvost hívni.

Mindenki tudja, hogy küzdősportról van szó, itt ütnek.

Ha nincs törés, akkor mehet tovább a mérkőzés, vannak erre szakmai fogások, amelyekkel azt meg tudjuk állapítani. A vérzés csak a versenyző teljesítményét rontja, kevésbé lát vagy nehezebben vesz levegőt, kevesebb oxigén jut a szervezetébe” – tette hozzá a mentőtiszt.

Hangsúlyozta, hogy sérülés esetében egyébként csak az orvost és az egészségügyi szakembereket szokta beengedni bíró a ringbe. Nem nyúlhat a sérülthöz az edző, sem hozzátartozó, csak azok, akik ki vannak jelölve erre a feladatra, ugyanis akaratlanul kárt tehetnek benne.

„Elsősorban biztosítjuk a szabad légutat. Tévhit, hogy lenyeli a nyelvét a boxoló. Nem húzzuk ki a nyelvét, hanem egy műfogást alkalmazunk. Először azonban ellenőrizni kell, hogy mozdítható-e a fej, sérült-e a nyak. Ezért fontos, hogy olyan szakember legyen a helyszínen, aki megfelelően kezeli a helyzetet, és akinek van gyakorlata. Ha úgy ítéljük meg, hogy fel tud kelni a földről, leültetjük, idegvizsgálatot végzünk. Ha fel tud állni, akkor is tovább ellenőrizzük. A versenyző a kiütés következtében nem feltétlenül tudja magát elhelyezni időben, térben, dezorientálttá, zavarttá, nyugtalanná válhat. Nem emlékszik rá, hogy mi történt az ütés beérkezésének pillanatában.”

Rigler Norbert bokszedző szerint a versenyző mentális felkészítése során tudatosítani kell benne, hogy a meccs bármely pillanatában földre kerülhet, ezzel számolnia kell. Ami azonban még fontosabb, az az, hogy tapasztaljon meg az edzések során fokozatosan kisebb-nagyobb mértékű ütéseket, amelyek zavart okoznak, ez a tapasztalás tudja ugyanis a leginkább felkészíteni a versenyzőt.

„Nem jó, ha az első tapasztalat egy teljes kiütés. A bokszolókat úgy készítik fel, hogy a kezdők egymással mérkőznek az edzőteremben, aztán kapnak egy nehezebb ellenfelet, hogy szerezzen tapasztalatot, szokja a feje az ütéseket. Ha K.O.-t kap egy versenyző, öntudatlanná válik, az eszméletvesztés különböző fokozatait éli meg. Vagy teljesen lekapcsolják a lámpát, vagy elszédül, elveszti az egyensúlyát, és nem találja a stabil pontokat” – mondta Rigler.

Dobos Ádám bokszedző szerint a kiütés főleg lelkileg tudja megviselni a sportolókat. Mint mondta, ilyenkor időszakosan el is tiltják a küzdelemtől, hogy legyen idő a felépülésükre. A Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) és a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) szabályai szerint egyszeri és többszöri kiütésnél meghatározott esetekben egy vagy több hónapig nem léphet küzdelembe a versenyző.

„Nem is a kiütés, hanem a vereség viseli meg inkább a versenyzőt. Én sportolóként mindig arra törekedtem, hogy tanuljak a vereségből, ez alapján fejlődjek, és javítsam a teljesítményem. A sporton belül szerintem a legfontosabb, hogy mentálisan segítse az edző a versenyzőit. Lelkileg lényegesen nehezebb sport az ökölvívás, mint fizikailag” – hangsúlyozta Dobos.

Ha valaki a kemény ütések ellenére épp a Sztárbox miatt kapna kedvet a bokszoláshoz, akkor azért érdemes több szempontot figyelembe vennie. Az első rögtön az életkor: az edzők szerint ugyanis jelentős különbségek vannak a felkészülésben egy huszonéves és egy negyven körüli kezdő esetében.

„Egy fiatal test sokkal többet kibír, jobban bírja a strapát, mint egy idősebb, hamarabb regenerálódik. Ezért nem is lenne szabad szembeállítani egy fiatalt egy idősebbel. Ha egy idősebb embert megütnek, sokkal erőteljesebb lesz a hatása. Egy idősebb test hiába edzett, az évek nem múlnak el nyomtalanul. Persze vannak kivételek, mint ahogy láthatunk fiatalokat is megsérülni, nem csak az ökölvívásban, de más sportágakban is” – magyarázta Rigler.

Dobos Ádám a negyven feletti hobbistáknál nem támogatja az éles kesztyűzést, mert az egészségre veszélyes lehet. Ő ennek a korosztálynak inkább használható technikai tudást ad át, miközben a tanítványai élvezhetik, hogy mozognak, és jól érzik magukat.

„Az ökölvívás fiatalok és idősebbek esetében, hobbi- és versenyzőszinten is nagyon jó hatással van mind a testi, mind a lelki egészség megőrzésére, viszont okosan kell az edzésmódszereket kiválasztani. Versenyzők esetében komoly moderáció szükséges a küzdelemhez. A versenyzést a negyvenes, ötvenes hobbistáknak nem ajánlanám, mert veszélyes lehet az egészségre. Nem értek egyet az ilyen idős korú versenyeztetéssel, mert nem úgy működik már a test, mint húszévesen. Nem hiába mondják, hogy az ökölvívás a fiatalok sportja” – jegyezte meg az edző.