Hitemnek megfelelően cselekedtem – írta a csehországi Kurdejov plébánosa, Jaromir Smejkal, miután két egymást követő napon is szétrugdosta azokat a töklámpásokat, amiket a helyi gyerekek faragtak, és helyeztek el a település parkjában.

"Vasárnap este a parókiáról kilépve a 'Halloween' sátáni ünnepének szimbólumait láttam a szent helyünk előtt" – magyarázkodott később a település Facebook-oldalán is közzétett nyílt levelben a plébános, aki értelmezése szerint a halloweeni szokásokat “a pogány kortárs világ” teremtette a katolikus Mindenszentek ünnepének ellensúlyozására.

A Dél-Morvaországi töklámpások ügyéről a BBC számolt be a cseh Breclavsky Denikre hivatkozva. A cseh lap szerint a gyerekeknek a falu szervezett közös tökfaragást, és közülük többen is elpityeredtek, miután megtudták, jogy faragványaikat tönkretették. Utána pedig hiába faragták újra, azok is hasonló sorsra jutottak, hála az ügybuzgó plébánosnak.

Smejkal atya szerit nem akart senkit megbántani, különösen nem gyerekeket,

De emlékezzenek csak rá, hogy nekem, mint a felsőbb hatalom képviselőjének és mint papnak is kötelességem megóvni a gyerekeket és a családokat a rejtőzködő gonosztól.

Ez az érvelés itthon sem teljesen ismeretlen. A halloween-Mindenszentek-Halottak napja hármasának ügyébem korábban egy néprajzkutó segítségével próbáltunk rendet vágni.

Túl a Halottak napja-mindenszentek-halloween háromszögön - Juhász Katalin néprajzkutatóval beszélgettünk

Miért gyászolunk mi magyarok úgy, ahogy már a rómaiak is? Miért ünnepeljük a halloweent, ha nálunk Mindenszentek van? Egyáltalán: mi a különbség a három kifejezés között, és honnan jönnek az ünnepeink? Juhász Katalin, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mesélt nekünk a magyarországi ünnepekről, és arról, hogyan alakítja át a globalizáció a hagyományainkat - és hogyan indulnak el ezzel szemben a helyi identitást erősítő folyamatok.