Hamvay Péter
Szerzőnk Hamvay Péter

Nagyon sok pénzből, még jobb Zeneakadémiát ígér Keller András a pályázatában. Információink szerint a másik pályázó Tóth Péter zeneszerző.

Keller András a Concerto Budapest zenekar vezetője nyilvánosságra hozta a Zeneakadémia rektori pozíciójára benyújtott pályázatát. Közleményében hangsúlyozta: ezzel lehetőséget kíván adni arra, „hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről.”

Keményen indít: programjának megvalósítását úgy tudja elképzelni, hogy a Zeneakadémia alap költségvetését „minimálisan két és félszeres, lehetőség szerint háromszorosára” emelje a kormány. Ez körülbelül évi 12 milliárdos támogatási igényt jelent. Az alapítványi átszervezés kérdését elegánsan megkerüli, de úgy tudjuk, kinevezésének feltétele, hogy partner lesz az alapítványi átszervezésben, és akkor kap plusz ötmilliárd forintot.

Azt ígéri egyebek mellett, hogy:

  • a Zeneakadémia öt éven belül jelentősen javít pozícióján az egyetemi rangsorokban;
  • emelkedik a nemzetközi oktatók és hallgatók aránya; emelkednek az oktatói jövedelmek;
  • a Koncertközpont Európa vezető klasszikus zenei helyszínei közé fog tartozni;
  • a klasszikus zenei ágazat helyzete a kultúratámogatás rendszerén belül megerősödik;
  • és sikerül megerősíteni az alap- és középfokú zeneoktatási rendszert.

Ezekhez azonban kevés konkrét lépést sorol fel, inkább egy hatalmas zeneoktatási vízfej létrehozását vázolja fel terjedelmes pályázatában a hegedűművész, karmester.

Keller szeretné a Zeneakadémiához csatolni a legfontosabb budapesti zeneiskolákat. Ígéri, hogy új próbatermet is szerezne, méghozzá a Magyar Rádió Zenekaráét. Szeretné megszerezni a Bartók Emlékház üzemeltetését is. Különös, hogy miközben más területen centralizálna, a Koncertközpontot – tehát a Zeneakadémia nagytermét – kiszervezné, akár egy, az egyetem által alapított cégnek. Ettől a lépéstől azért óvakodtak az eddigi vezetők, mert tartottak tőle, hogy a diákok koncertjeinek a rovására menne. Ehhez is állami támogatás kér, méghozzá szintén az eddigi 2,5-3 szorosát. Ebből bizonyára jutna saját zenekarának, a Zeneakadémia korábbi rezidens zenekarának, a Concerto Budapestnek is, hiszen Keller kiemeli, hogy Zeneakadémiának szorosabbra kellene fűzni vele a kapcsolatokat.

Most akkor megtartotta óráit Keller András, vagy sem? - durvul a Zeneakadémia rektori pályázata körüli balhé

Jegyzőkönyv bizonyítja: Keller András nem tartotta meg az óráit. Ő maga azonban ezt tagadja, szerinte mindent úgy tett, ahogy abban megállapodott a Zeneakadémiával. Vashegyi György, az MMA elnöke megfenyegette az akadémikusokat, ami miatt az Amadinda Együttes vezetője besokallt.

Új tanszékeket és karokat hozna létre, az eddigi egyetlen kar helyett három lenne: zenetudományi és tanárképző kar, művészképző kar, illetve ének és kórus művészeti kar. A Népzenei Tanszéket intézetté fejlesztené, „mivel annak olyan egyéb kulturális és társadalmi vonatkozásai vannak, melyek túlmutatnak a tanszéki kereten”. Növelné a rektorhelyettesek számát is, azt azonban nem magyarázza meg, hogy ezektől az új, és költséges szervezeti formáktól miért lenne jobb az oktatás.  Létrehozná a Roma Zenei Kultúra Intézetét, „a roma származású hallgatók tanulmányainak, beilleszkedésének, elhelyezkedésének a segítésére, a cigány folklór, a roma előadói stílus, a cigány művészet kifejezési formáinak kutatására”. A rektor mellett művészeti és nemzetközi tanácsadó testületet is fel kíván állítani, „melyek elsődleges szerepe a rektor szakmai munkájának segítése.” Különös, hogy a nemzetköziséget sokszor hangsúlyozó Keller András a testületben egyelőre csak magyar tagokat szerepeltet. Miközben a zeneakadémia jelenlegi vezetése mellett nemzetközi intézmények sora szólalt fel.

Keller nagyarányú fejlesztéseket is tervez: felújítaná a hozzájuk tartozó Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumot, a Vörösmarty utca 35. alatt található Régi Zeneakadémiát, és a szintén rossz állapotban lévő kollégiumokat. A Jazz, az Elektronikus Zenei és a Népzenei Tanszék működéséhez alkalmas infrastruktúra megteremtését is célul tűzi ki.  A finanszírozást elsősorban állami forrásból szeretné megoldani, más forrásra csak általánosságban céloz: „Célom, hogy a Zeneakadémia elfoglalhassa az őt megillető helyet a Nemzeti Kulturális Tanácsban.” – melyek elkülönített költségvetési forrásból kapják állami támogatásukat.

Keller, akit azzal vádol a Zeneakadémia, hogy nem tartotta meg az óráit, és elhagyták a hallgatói, pályázatában hangsúlyozza, hogy „a hallgatói visszajelzések váljanak nyilvánossá, és ne maradjanak következmény nélkül.” Az egyetem pedig adjon garanciát a minőségre, az órák megtartására.

Új mesterképzéseket is bevezetnének, például különválna a szólisták és a zenekari zenészek képzése. Régi követelése a zenekar vezetőknek, hogy a Zeneakadémia helyezzen nagyobb súlyt a zenekari zenészek képzésre, mert szerintük ma elsősorban szólistákat képeznek. Külföldi vendégtanárok meghívását is ígéri a Zeneakadémia „újrapozicionálásához”. Azt nem teszi hozzá, hogy az intézményben a sanyarú finanszírozás miatt nem engedheti meg magának külföldi oktatók gyakoribb meghívását.

A HVG információi szerint a másik pályázó Tóth Péter zeneszerző, ha elérjük, az ő programját is ismertetjük. Az előző, a miniszter által csak szóban visszavont pályázatra Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia jelöltje adta be a pályázatát.