Semmelweis Egyetem adatai szerint az sem jó, ha a kismama túl fiatal és az sem, ha „előrehaladott korú”.
23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb – derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából.
Ami a kutatás módszertanát illeti, a szakemberek 31128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, amelyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.
Az adatokból többek között kiderül, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.
„A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi orvosok, megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára"
- magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Ami a 22 évesnél fiatalabb anyákat illeti, náluk a leggyakoribb rendellenességek a magzat központi idegrendszeri fejlődését érintik. Ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 %-kal nőhet a fiatalabb korosztálynál, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.
Az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100%-kal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt.
Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9%-kal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45%-kal 32 éves kor fölötti terhességnél.
„Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak. A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek” – teszi hozzá dr. Pethő Boglárka.