Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az autizmus tünetei ugyanúgy hatnak a szülőkre a különböző országokban, ám a szülői jóllét már a kultúra függvénye – derül ki egy nemzetközi felmérésből. Magyarország rosszul áll e téren.
Amikor autista gyerek kerül a családba, az élet fenekestől felfordul. Ezek a gyerekek nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nehezen észlelik-értik a többi ember érzéseit, saját vágyaikat és érzéseiket pedig szokatlan módon fejezhetik ki, ezért a támogatásukkal járó stressz, az anyagi következmények és a környezeti hatások folyamatosan próbára teszik a szülőket. Az állandó nehézségek változást hozhatnak a viselkedésükben, kapcsolataikban, ami ráadásul visszahat a gyermekre is, így rendkívül fontos minden olyan kutatás, amely hozzájárul a szülőik életminőségének javításához.
Egy nemzetközi vizsgálat szerint Magyarország összességében kedvezőtlen szülői életminőség-jellemzőket mutatott nemzetközi összehasonlításban, úgy tapasztalták, hogy a magyar szülők – más országokhoz viszonyítottan – kevéssé érzik úgy, hogy tudnak támaszkodni ellátórendszerükre.
A kutatást az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) készítette 2016–2018 között, az eredményeket később nemzetközi kitekintésben is vizsgálták különböző műhelyekkel közösen. Az erről szóló tanulmány a Frontiers in Psychology folyóiratban jelent meg.
A kutatók összevetették az országok között tapasztalt életminőség-eredményeket, és arra jutottak, hogy míg az autizmus jellemzőinek hatása az életminőségre nagyon hasonlóan alakult a vizsgált országok, illetve kultúrák között, addig a szubjektív életminőség általános aspektusait a kultúrák közötti különbözőségek erőteljesen meghatározzák.
Vagyis: ugyanazok a jellemzők okoznak a napi életvitel során nehézséget mindenhol a szülők számára, de az általános hatások (például az ellátórendszer, a társadalmi biztonság és jólléti mutatók, a jogi hozzáférés stb.) már országonként eltérő módon befolyásolják a személyes jóllétet.
Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
