Ferenc pápa magyarországi látogatásáról beszélt általános audiencián a Szent Péter téren szerdán. Kifejezte háláját mindenkinek, aki részt vett az útja megvalósításában és kísérte őt imájával is. A hatóságokat, a helyi egyházat és a „bátor és emlékezetben gazdag” magyar népet említette. Hangsúlyozta, budapesti tartózkodása során minden magyar szeretetét érezte.

Az út két központi jelképének a gyökereket és a hidakat nevezte. Azt mondta, zarándokként érkezett a magyar néphez, amelynek történelmét, II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatása első beszédének szavait idézve, szentek és hősök, alázatos és dolgos emberek határozták meg. „Így igaz: sok egyszerű és dolgos embert láttam, akik büszkén őrzik a saját gyökereikhez való kötődést” – jelentette ki.

Úgy vélte, az egyház tagjaival és a fiatalokkal tartott találkozókon elhangzott tanúságtételek rámutattak, hogy a gyökereket mindenekelőtt a szentek képviselik: a szentek, akik életüket áldozták a népért, a szeretet evangéliumát hirdették, fényt adtak a sötétség pillanataiban. A múlt szentjei segítenek ma is a csüggedéssel és a holnaptól való félelemmel szemben, nem felejtve, hogy Krisztus a jövőnk – idézte a magyarországi látogatás mottóját.

A magyar nép szilárd keresztény gyökereit próbára tették, a magyarok hite tűzpróbát állt ki – mondta, azután a XX. századi ateista üldözésekről beszélt, a meggyilkolt vagy szabadságuktól megfosztott püspökökről, szerzetesekről, világiakról. „De miközben próbálták kivágni a hit fáját, a gyökerek érintetlenek maradtak: rejtett, de szilárd egyház maradt, titokban felszentelt papokkal, akik az evangéliumot a gyárakban dolgozva tanúsították, miközben a nagymamák szintén titokban evangelizáltak” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a kommunista elnyomást a nácizmus, a zsidók deportálásának tragédiája előzte meg. „Abban a borzalmas népirtásban sokan kitűntek ellenállásban és az áldozatok védelmében, és ez azért volt lehetséges, mert a közös együttélés gyökerei szilárdak voltak. A hit és a nemzet kötelékei így segítettek a szabadság visszatérésében” – hangoztatta.

Ferenc pápa leckét adott kereszténységből a kormány ájtatoskodóinak

Helyeslőn bólintott a kormánynak és az egyházi vezetőknek Ferenc pápa, majd keményen kiosztotta a sorok között mindannyiukat. A pápa háromnapos látogatásának végén már látszik, miért jött Ferenc vissza Magyarországra: temetni a társadalmi árkokat és irányt mutatni a fiatalságnak. Itt a legtöbb embert nem érdekli a vallás, vagy az egyház.

Az eredeti szövegtől eltérve kijelentette: „Rómában is van egy ügyes magyar költőnőnk, aki átélte ezeket a megpróbáltatásokat, és igyekszik átadni a fiataloknak, mekkora szükség van arra, hogy ideálokért harcoljunk, hogy ne győzzön le az üldöztetés”. Az egyházfő a Rómában élő holokauszttúlélő Edith Bruckra utalt, akit a pápa fel is köszöntött, mivel szerdán ünnepli 92. születésnapját.

A fiatalokkal a Papp László Budapest Sportarénában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott találkozókat idézve a pápa kijelentette, hogy Európát a „gyökerek elfojtása” jellemzi, amelyben az érzéstelenítőként ható fogyasztási láz, az anyagi javakkal való megelégedés uralkodik, melyben az emberek elfelejtik a múltat, és egyénre szabott jelenben lebegnek.

Egész Európa válságban van a másikkal való törődés, a közösség érzése, a közös álmok szépsége és a népes családok megteremtése terén

– jelentette ki.

Úgy vélte, a magyar hatóságokkal tartott találkozókon kiemelt hangsúlyt kapott a különböző népek közötti békehidak építésének jelentősége. Európának az a küldetése, hogy békeépítő legyen a különbségek elfogadásával, a kapuin kopogtatók befogadásával – mondta. Szépnek nevezte azt a humanitárius hidat, amelyet Magyarország épített számos ukrajnai menekült számára. Csodálatát fejezte ki a magyar egyház széles szeretetszolgálata iránt.

Magyarország szerinte rendkívüli elkötelezettséget mutat a „jövőbe vezető hidak” építésében is: a környezet és a fenntartható jövő iránti gondoskodást említette, valamint a generációk közötti hidak kiépítését, idősek és fiatalok között, ami mindenki számára elengedhetetlen kihívásnak számít. Hídnak nevezte a görögkatolikus egyházzal tartott találkozót, „szép hídnak” azt, hogy a vasárnapi misén különböző országokból és különböző keresztény közösségekből érkezett hívők vettek részt, amelyek Magyarországon jól dolgoznak együtt.

Azt mondta, megérintette, hogy látogatása során mekkora jelentőséget kapott a zene, amely a magyar kultúra részét képezi. „Mindenhol volt muzsika: orgona, zongora, sok hangszer és sok ének. A fogyatékosággal élő fiatalok azt énekelték, Éljen a zene!, ami azt jelenti, hogy éljen a harmónia, éljen a testvériség, amely remény és örömet ad az életnek.”

Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője: Kinek a pápája Ferenc? És kinek az ellenlábasa?

Ferenc pápa az elmúlt években olyan megosztó témákban nyilvánult meg, mint az egyházon belüli szexuális bántalmazás, a nacionalista populizmus, a nők szerepe, a szexuális kisebbségek kérdése, vagy a klímaváltozás ügye - nem meglepő, hogy személye könnyen politikai fénytörésbe kerül. Szerzőnk reménye szerint a katolikus egyházfő szuverén önállósága budapesti látogatásakor is lemossa majd a színről a különféle elvárásokat és ellenérzéseket.

Beszéde végén emlékeztetett, hogy május eleje van, és a magyarok nagyon tisztelik Isten anyját, Szűz Máriát, akinek Szent István király felajánlotta az országot. „A magyarok királynőjére bízzuk tehát ezt a kedves országot, a béke királynőjére bízzuk a hidak építését a világban, a mennyek királynőjére, akihez ebben a húsvétot követő időszakban imádkozunk, bízzuk a szívünket annak érdekében, hogy Isten szeretetében gyökerezzen” – jelentette ki Ferenc pápa.