A 2020-as Digital parenting kutatás szerint a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük (9 százalékról 18 százalékra). Megdöbbentő, hogy minden tizedik gyerek visszajelöli az őt bejelölő idegent – emlékeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a gyermekek jogainak világnapja apropóján.

A 13–14 évesek negyede, míg a 15–16 éveseknek közel harmada kapcsolatban van olyan „ismerőssel”, akit személyesen sosem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.

Az NMHH közleményben sorolja, milyen intézkedéseket tesz a gyerekek digitális környezetben fennálló jogainak érvényesülése érdekében. Ezek közül a „Red Flag” kampányt emelik ki, amit épp azért indítottak, mert aggasztóan növekszik az idegenek általi megkeresések aránya, valamint növekvő tendenciát mutat a gyermekek által magukról készített intim felvételek száma is.

A 2011 óta működő Internet Hotline szolgálatás bejelentések alapján segít a neten talált jogsértő és kiskorúakra káros tartalmak gyors eltávolításában azáltal, hogy megkeresi a szolgáltatót, hogy az vizsgálja meg a sérelmezett tartalmakat és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Hatóságon belül működik a 21 tagú Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal is, mely tanácsadó testületként szintén a gyerekjogok érvényesülésének szolgálatában áll.

Megjegyzik, a gyerekek védelmét az infokommunikációs térben leginkább azzal segíthetjük, ha médiatudatosságra neveljük őket. Ezt szolgálják a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok is.

1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, azóta ez a nap a gyermekek jogainak világnapja. Az Egyezmény fő célkitűzése az volt, hogy az állam aktív kötelezettségvállalása útján hozzájáruljon a gyermekek jólétéhez, és egységbe foglalja a különböző jogszabályokban fellelhető gyermekjogokat. Az Egyezmény – az USA, Dél-Szudán és Szomália kivételével – a világ összes országában garantálja a gyerekek alapvető jogait, és azóta is a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. Magyarország a közép-kelet-európai régióban elsőként, 1991-ben ratifikált.

Az Egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek a gyermekjogokat kizárólag az offline térre vonatkozóan fogalmazzák meg, ugyanakkor az internet és a technológiai fejlődés időközben jelentősen átalakította a gyerekek jogainak érvényesülését. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága idővel azt is felismerte, hogy a digitális környezet egyre fontosabbá vált a gyermekek életének különböző területén. 2021 márciusában rögzítették, hogy a digitális környezetben is kötelező minden gyermek jogait tiszteletben tartani.

Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: