Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kőkemény üzletember, exhibicionista zseni, vagy az emberiség megmentője? Elon Musk, a startup techvállalkozóból lett kereskedelmi űrkutatási vállalat alapítóból lett Tesla-vezér és újabban Twitter-tulajdonos ma nemcsak a világ leggazdagabb, hanem legellentmondásosabb embere is. Nem biztos, hogy ebben a cikkben sikerül megfejteni, mi lesz most a világ legnépszerűbb közösségi oldalának sorsa, de a Musk-jelenségnek utána járunk.
„Nincsenek igazán üzleti terveim, utoljára a Zip2-s időkben voltak. Az üzleti tervek mindig rosszul sülnek el” – ezzel a rövid idézettel kezdődik a The New York Times májusi portréja Elon Muskról. A világ leggazdagabb emberétől talán furcsán hangzik egy ilyen kijelentés, de a rajongói szerint jövőbelátó zseni, ellenségei szerint pedig exhibicionista botrányhős esetében a mondat egyáltalán nem áll távol a valóságtól.
A trükkös üzletember
Az 51 éves Musk nevével valószínűleg az is találkozott már, aki eddig azt sem tudta, mi az a Twitter. A körülötte kialakult mítosz nagy részét pedig maga Musk teremtette: ellentmondásos stílusa, szokatlan munkamódszerei és botrányoktól sem mentes magánélete teljesen különbözik attól, amit a közvélemény a milliárdos techmoguloktól megszokott. Míg a Microsoft-tulajdonos Bill Gates, az Amazon-vezér Jeff Bezos vagy éppen a Google-alapító Larry Page hosszútávú stratégiák szerint dolgoznak, üzletüket pedig vállalati ügyvédek, PR-csapatok és tanácsadók segítik, Elon Musktól nem is állhatna távolabb ez a világ.
„Elon mindig úgy cselekszik, hogy 100 százalékban biztos abban, hogy igaza van, és csak a saját feje után megy. Hogy ezt el is higgye saját magáról, csak egy általa meghatározott, szűk belső kör tanácsait hallgatja meg, akik viszont mindenben egyetértenek vele” – mondták róla volt és jelenlegi munkatársai.
Sokan kiemelik Musk impulzív személyiségét, amit a pletykák szerint a Twitter felvásárlása is bizonyít. A milliárdos ugyanis bevallottan mindenféle finanszírozási terv nélkül vágott bele a világ legnépszerűbb közösségi oldalának megvásárlásához.
„A Twitter elővette a vállalati felvásárlások kis kézikönyvét, aztán jött Elon, és mindennek az ellenkezőjét csinálta” – emlékeztek vissza a lapnak a folyamatot közelről ismerők.
Számtalan cikk próbálta már megfejteni, Musknak hogyan sikerült végül megszerezni a céget, amelyre állítólag már 2017 óta fájt a foga. Ami biztos, hogy a sikerhez a piszkos trükkökről sem riadt vissza: januárban titokban elkezdte felvásárolni a Twitter részvényeit a tőzsdén, majd a vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva szép csöndben a cég 5, majd 9 százalékos tulajdonosa lett. Ajánlatával a cég alapítóját csak azután kereste fel, hogy nyilvánosan kezdte kommentálni a működésüket – hol máshol, mint a Twitteren.
Miután kiderült, hogy Musk fű alatt már a vállalat legnagyobb egyéni tulajdonosa, meghívták az igazgatótanácsba, amit ő nem fogadott el, cserébe viszont ajánlatott tett a cégre. És bár ezt az alkut sem kerülték el a botrányok – rövid időre úgy tűnt, hogy visszatáncol a vásárlástól – az üzletet mégis nyélbe ütötték, Musk pedig azonnal ámokfutásba kezdett, a vezetőséget és alkalmazottakat is kirúgva.
Hogy a Twitter 44 milliárd dolláros megvásárlását miből finanszírozta, a mai napig nem teljesen világos, mindenesetre április óta 20 milliárd dollár értékben adott el Tesla-részvényeket, legutóbb éppen a héten. Azt viszont Musk már a kezdetektől világossá tette, miért volt neki fontos az üzlet.
„Azért fektettem be a Twitterbe, mert hiszek abban, hogy a szólásszabadság platformja lehet világszerte, és szólásszabadságra szükség van a működő demokráciához” – fejtette ki vízióját.
A dél-afrikai kölyök
Musk esetében pedig egyáltalán nem túlzás víziókról beszélni: a milliárdos őszintén hisz abban, hogy cégei forradalmi újításokat kínálnak az emberiségnek, melyek egy jobb jövőt kínálnak mindenki számára. Hogy a jobb jövő ígérete valóban az emberiségnek, vagy csak saját személyiségének szól, sokak szerint már vitatható.
„Talán túl sok képregényt olvastam gyerekkoromban. Ezekben mintha folyton meg akarnák menteni a Földet. Arra késztetnek, hogy mindenképpen kíséreld meg jobbá tenni a világot, mert az ellenkezője értelmetlen” – mondta erről a róla szóló 2015-ös, magyarul a HVG kiadásában megjelent életrajzi könyvben. Jellemző rá az is, hogy amikor először találkozott személyesen a szerzővel, az első kérdésre az volt, őrültnek tartja-e.
HVG Könyvek Kiadó - Elon Musk
Ashlee Vance korunk egyik legprominensebb technológiai szerzője. Miután több éven át tudósított a Szilícium-völgyről és a technológia világáról a New York Times számára, átigazolt a Bloomberg Businessweekhez, ahol több tucat vezércikket és riportot írt a magazinnak a kiberkémkedéstől kezdve a DNS-szekvencia meghatározáson keresztül az űrkutatásig.
Az ilyen ellentmondásos személyiségek kialakulását gyakran fogják a gyerekkorra, Musk esetében azonban – bár kétségkívül nem átlagos körülmények között nőtt fel – még ezzel sem lehet magyarázni, hogyan lett belőle a világ leggazdagabb embere.
Musk 1971-ben született, és a Dél-Afrika északkeleti régiójában fekvő Pretoriában nőtt fel, egy nagyvárosban, amely alig egyórányi autóútra van Johannesburgtól. Ahogy életrajzi könyve is írja, egész gyermekkorát belengte az apartheid szelleme, az ország feszültségek és erőszakos cselekmények gyakori helyszíne volt. Hogy ez mennyire volt hatással rá, nem tudni, az viszont biztos, hogy kívülálló gyereknek számított. Édesanyja, a modellként is dolgozó Maye Musk és mérnök édesapja, Errol orvoshoz is elvitték, mert sokszor úgy tűnt nekik, mintha fiuk nem reagálna, amikor szólnak hozzá, azt hitték, transzba esett és nem közben nem hall.
„Visszavonult a gondolataiba, mi pedig csak azt láttuk, hogy egy másik világban jár"
– emlékezett vissza édesanyja, akit az orvosok megnyugtattak, hogy semmi baj nincs a fiával.
A gyerek Musk legnagyobb szenvedélye az olvasás volt, és elég hamar a számítógépek kezdték érdekelni. Nevével a nagyközönség először 1984-ben találkozhatott, amikor a dél-afrikai PC and Office Technology című szaklap megjelentette az általa tervezett videojáték forráskódját. A Blastar nevű, tudományos-fantasztikus világ ihlette űrjáték 167 sornyi utasítás segítségével futott, Musk pedig 500 dollárt kapott a magazinos megjelenésért. Ekkor szülei már nem éltek együtt, a házaspár 1979-ben vált el.
A forradalmi újító
Egyetemre már nem Dél-Afrikában, hanem Kanadában kezdett járni – állampolgárságát édesanyja után kapta –, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol fizikából és közgazdaságtanból diplomázott a Pennsylvaniai Egyetemen. Egy doktori képzést ugyan elkezdett a Stanfordon, de rögtön ott is hagyta, mert több lehetőséget látott az internet térhódításában. Musk számára nem volt ismeretlen a terület, testvérével együtt az egyetem alatt alapította a már említett Zip2 nevű vállalatot, amely online városkalauz szoftvereket biztosított és licencelt újságoknak. Az indulás nem volt könnyű, az apjuktól kapott 28 ezer dollárt a Musk fiúk hamar elköltötték, az irodában laktak, és a helyi keresztény ifjúsági központba jártak zuhanyozni. A szoftverrel ezután házalni kezdtek, ami bevált: a céget 1999-ben 307 millió dollárért felvásárolta a Compaq, ebből Musk 22 milliót kapott kisebbségi tulajdonosként.
Muskot a pénz magabiztossá tette.
„Amint biztossá vált, hogy a vállalatot eladják, Elon máris a következő projektjére ugrott” – emlékezett vissza volt üzlettársa, Derek Proudian. Innentől kezdve Musk mindig foggal-körömmel küzdött, hogy a vállalataiban magánál tartsa az irányítást, és létrehozta pénzügyi startup cégét X.com néven.
Kevesebb mint egy évtized alatt, 27 éves korára Musk már multimilliomos volt, a 22 millió dollárból pedig jutott egy egymillió dolláros McLaren F1 sportautóra is. Ahogy a róla szóló könyvben bevallotta, ekkor kezdett ráérezni arra, milyen hírességként élni a dotkom milliomosok világában. A CNN hírtelevíziónak még azt is engedélyezte, hogy filmre vegye az autó átvételét.
Életvitele ellenére Musk nagy kockázatot vállalt az X.com alapításával, amibe 12 millió dollárt tett bele. De azóta alkalmazott üzleti módszere már akkor megmutatkozott: ösztönösen és a végletekig magabiztosan hitt abban, hogy a bankok rosszul állnak a pénzügyekhez, ő jobban tudja, hogyan kellene ezt csinálni. Nem tévedett sokat, bár az X.com neve sokaknak nem ismerős, miután 2000-ben összeolvadt a Confinity nevű céggel, új nevet kapott: ez lett a PayPal.
Két év múlva a céget az eBay vásárolta fel 1,5 milliárd dollárért. Musk az adók levonása után körülbelül 180 millió dollárt kapott. Ekkor harmincegy éves volt, és úgy érezte, megállíthatatlan.
A leggazdagabb ember
Az az Elon Musk, akit most ismer – vagy inkább ahogy most ismer – a világ, ekkor született meg. A pénzt – mint korábban a Zip2 esetében – most is más cégekbe fordította vissza. Vagyonát egy új kereskedelmi űrvállalatba, a SpaceX-be fektette - amelynek célja az volt, hogy a NASA költséghatékony alternatívája legyen -, valamint az elektromosautókat gyártó Teslába, amelynek 2008-ban lett a vezérigazgatója. Vannak ennél lényegesen kisebb cégei is, köztük az alagútfúrási szolgáltató vállalat, a Boring Company és az agy-gép interfészeket fejlesztő Neuralink.
Vagyonát a Forbes 250 milliárd dollárra becsüli, amivel jelenleg a világ leggazdagabb embere, ennek nagy része a Tesla részvényeiből származik, melynek körülbelül 17 százalékát birtokolja.
Az, hogy sikerét személyiségének, munkamoráljának, ösztöneinek vagy – sokak szerint megkérdőjelezhető – vezetési stílusának köszönheti, régóta vita tárgya. Musk maga büszke rá, ha munkamániásnak tartják, és alkalmazottjaitól is ezt követeli meg, amit azonban nagyon kevesen bírnak hosszú éveken keresztül. Állítása szerint azt, hogy mibe fektet, nem kizárólag a pénz határozza meg.
„Elon csak akkor száll be dolgokba, ha úgy érzi, hogy azok valamilyen okból létfontosságúak a társadalom vagy az emberiség érdekében" - mondta róla Ross Gerber, a barátja és Tesla befektetője.
Míg azonban Musk szereti magát az emberiség jövőbe látó megmentőjének beállítani, kritikusai szerint a vizionárius szerepben néha hajlamos elfeledkezni a rövidtávú problémákról. Jó példa erre a SpaceX és a Tesla általa megfogalmazott missziója is. Muskot sokan vádolják azzal, hogy miközben a Mars és a világűr meghódítására koncentrál, nem tesz semmit azért, hogy rövidtávon élhető maradjon a Föld. Musknak erre általában az a válasza, hogy az évszázad legnagyobb kihívásának tartja a klímaváltozást, a Teslát pedig éppen azért hozta létre, hogy ezen segítsen. Arról viszont, hogy az elektromos autókba való áramot fosszilis energiahordozókkal termelik, a lítium-ion akkumulátorok brutálisan szennyezik a környezetet, már kevesebb szó esik.
A Twitter-ámokfutó
Mégsem ez teszi Muskot sokak számára a világ leggyűlöltebb, legirigyeltebb vagy éppen legszórakoztatóbb emberévé. A milliárdos 51 évesen is sokat tesz azért, hogy sztárként jelenjen meg a médiában, Twitter-oldala pedig nem egy komoly üzletember oldalának tűnik: 115 millió (!) követőjének hol a Twitter vezetőségét kritizálja, hol a szólásszabadságról elmélkedik, hol pedig mindentől függetlenül vicces mémeket posztol.
Mióta 13 évvel ezelőtt csatlakozott az oldalhoz, több mint 20 ezer alkalommal tweetelt, a Washington Post még azt is kiszámolta, hogy idén átlagosan naponta hatszor posztolt, és ebből legalább 150 magáról a cégről szólt. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban még a legkomolyabb napilapok is hosszú cikkeket szenteltek annak, hogy Musk tweetjein keresztül fejtsék meg a vállalat megvásárlásának folyamatát.
Ez persze nem jelenti azt, hogy személyes játszóterével ne akarna pénzt keresni, a tervek szerint havi nyolc dollárba kerülő, hitelesítést jelentő kék pipa lehetősége azonban sokakat annyira felháborított, hogy tömegesen távoztak az oldalról.
Musk Twittere tulajdonképpen ellentmondásos személyiségének is jó lenyomata: egyszerre próbál tetszelegni a világot megmentő hős, és egy infantilis gyerek szerepében. Az orosz-ukrán háború kezdetekor Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes taggelte be, és kérte, hogy kapcsolja rá Ukrajnát a Starlink műholdas hálózatára. Bár Musk ezt adományként kommunikálta, később kiderült, hogy az Egyesült Államok kormánya több millió dollárt fizetett érte. Musk később a Pentagont kérte meg, hogy vállalják át a projekt finanszírozását, mert ő már 80 millió dollárt költött rá - később erről is lemondott. A legnagyobb botrányt mégsem ez okozta, hanem amikor Musk úgy gondolta, jó ötlet lesz a Twitteren szavazást kiírni arról, hogy mi legyen a Krím sorsa.
Az, hogy a politikusok és diplomaták is odafigyelnek rá, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a fenti lépése után a berlini ukrán nagykövet személyesen küldte el a fenébe. Volodimir Zelenszkij reakciója még a kimondottan finomak közé tartozott: az ukrán elnök válaszul arról indított Twitter-szavazást, ki melyik Muskot szereti jobban, aki Ukrajnát támogatja, vagy aki Oroszországot.
Musk közéleti kérdésekben is gyakran megszólal, tette ezt a koronavírus-járvány alatt is, amikor kritizálta a lezárásokat, vagy védelmébe vette a kötelező oltás ellen tüntetőket, esetleg elítélte a „woke” kultúrát. Emlékezetes eset volt, amikor „pedofil fickónak” nevezte Vernon Unsworth brit búvárt, aki segített kimenteni a barlangban rekedt thai gyerekeket. Unsworth bűne állítólag azt volt, hogy PR-trükknek nevezte a Tesla-vezért által felajánlott minitengeralattjárót, és egy CNN-interjúban azt üzente neki, hogy azt „dugja fel magának”. A bíróság később azt állapította meg, hogy a Musk által használt „pedo guy” kifejezés Dél-Afrikában más jelentéssel is bír, ezért felmentette Muskot, aki bocsánatot kért és a posztot is törölte.
Magáról mindenesetre azt állítja, hogy nem köteleződött el egyetlen politikai párt mellett sem, egyszer azt nyilatkozta, hogy „félig demokrata, félig republikánus”, még akkor is, ha twitteres közéleti szerepvállalását leginkább a populista jobboldal érzi magáénak.
A tízgyerekes családapa
Egy Muskhoz hasonló celeb a legritkább esetben él csendes magánéletet, és ez igaz az újdonsült Twitter-tulajdonosra is. Első házassága a kanadai Justine Wilsonnal nem volt mentes a tragédiáktól: első kisfiukat 10 hetes korában bölcsőhalálban vesztették el. Justine később úgy idézte fel a történteket a Marie Claire-nek írt cikkében, hogy férje egyértelművé tette, hogy nem akar a gyermek haláláról beszélni.
„Én ezt nem értettem, ő pedig azt nem értette, miért mutatom ki a fájdalmamat” – írta.
A pár ezután a mesterséges megtermékenyítést választotta, először ikreik, utána hármasikreik születtek. 2008-ban váltak el, azóta pedig egyik gyermekük hivatalosan is megváltoztatta a nevét, hogy ne legyen semmi köze az apjához, amit Musk egy interjúban a „neomarxista elitiskolák” számlájára írt.
A Tesla-alapító később kétszer is elvette Talulah Riley angol színésznőt, randizott Amber Hearddel, a kanadai énekesnő, Grimes pedig két gyermekének az édesanyja. Idén júliusban az Insider magazin megszellőztette, hogy Musknak ikrei születtek a Neuralink egyik igazgatójától, mindössze hetekkel azelőtt, hogy béranya segítségével megszületett Grimes-szal közös lánya. Életrajza szerint összesen tíz gyereke van. 2016-ban a SpaceX egyik alkalmazottja szexuális zaklatással vádolta meg, de Musk ezt határozottan tagadta.
Életrajzi könyve szerint mindenesetre Musk magánéletében és munkájában is hasonlóan viselkedik, ezt kiválóan illusztrálja az a történet, ami az első feleségével kötött esküvőről látott napvilágot. Eszerint amikor Justine-nal táncoltak a ceremónia után, a nőnek egyértelművé tette, hogy „ebben a kapcsolatban én vagyok az alfa”.
Évekkel később a nő a Marie Claire-ben megjelent cikkben a nő így írta le a helyzetet: „Folyamatosan megjegyzéseket tett a hiányosságaimra. Hiába mondtam neki, hogy a felesége vagyok, nem az alkalmazottja. Ilyenkor mindig azzal vágott vissza, hogy ha az alkalmazottja lennék, akkor kirúgna.”
Felhasznált források: The New York Times, Washington Post, Euronews, BBC, Marie Claire, Ashlee Vance: Elon Musk
HVG Könyvek Kiadó - Elon Musk és a fantasztikus jövő feltalálása
Ifjúsági változat Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-et.
