Vargha Dóra a koronavírus-járvány kezdetekor járványtörténetet oktatott Angliában. A félévet mindig azzal kezdte, hogy megkérte a diákokat, képzeljék el, mi történne, ha járvány törne ki a campuson. A koronavírus alig néhány héttel a félév megkezdése után robbant be, így élőben nézhették végig, amit korábban például a spanyolnátháról tanultak. Azt mondja, sosem voltak olyan lelkes hallgatói, mint akkor.

A járványtörténész a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy a járványok ablakot nyitnak egy olyan világra, ami általában nem látszik. „Például a középkori pestisjárványokon keresztül sokat tanulhatunk arról, milyenek voltak a temetkezési szokások, mert hirtelen nem lehetett úgy temetkezni, ahogy korábban. Sok konfliktus, feszültség, ami a felszín alatt húzódik, előkerül, láthatóvá válnak egyenlőtlenségek, társadalmi, politikai problémák.”

Vargha Dóra megdöbbentőnek nevezte, hogy a koronavírus-járványban mennyire hétköznapi lett Magyarországon, hogy „meghal naponta egy utasszállító repülőnyi ember”. Hozzátette azt is, hogy mindig voltak, akik ellenálltak bármilyen intézkedésnek. „Óriási probléma, hogy feketén-fehéren kezeljük a kérdést, mintha csak a két véglet, a teljes lezárás és a teljes szabadság létezne” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat még a Covid-járvány, a történész azt mondta, a spanyolnátha jó példa arra, hogy csak jóval később, utólag tudjuk meg, mikor lett vége egy járványnak.

Hogy mennyire lehet párhuzamba állítani a mostani koronavírus-járványt a spanyolnáthával vagy szerinte várható-e, hogy Magyarországon is kötelező lesz a koronavírus elleni oltás, az a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on megjelenő teljes interjúban olvasható.