Élet+Stílus hvg.hu 2021. március. 23. 09:18

Őslakosok vérébe akarta áztatni a brit zászlót egy művész

Már azelőtt botrány lett belőle, hogy megvalósította volna.

A tasmaniai Dark Mofo elnevezésű fesztivál híres arról, hogy feszegeti a művészet határait, most azonban a szervezőknek be kellett látniuk, hogy az egyik művészük túl messzire ment. A spanyol Santiago Sierra ugyanis abból tervezett művészeti projektet létrehozni, hogy a brit zászlót őslakosok önkéntesen adományozott vérébe mártja. Az alkotás egyfajta művészi állásfoglalás lett volna a kolonializmus ellen. De nem lesz, miután a fesztivál szervezői visszamondták az egészet. „A fájdalom, amit okozott volna, nem ért annyit, hogy megvalósítsuk” – indokolta a fesztivál kreatív igazgatója, elismerve, hogy hibáztak, és bocsánatot kérve az őslakosoktól, akiket ezzel megbánthattak.

A fesztiválszervezők egyébként elkövették azt a hibát is, hogy a közösségi oldalakon toboroztak őslakos véradókat a projekthez, a kommentekben azonban nem volt köszönet.

„Az őslakosoknak már épp elég vérük folyt az angolok miatt. Ez nem »dekolonizáció«, nem provokatív vagy úttörő konceptuális gyakorlat” – írta egy őslakos múzeumi kurátor. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az őslakosok teste nem arra van, hogy a gyarmatosítók használják azokat: „Nem vagyunk díszletei a bűntudat-művészeteteknek” – írta egy másik művész.

Santiago Sierra stúdiója két éven át dolgozott együtt a fesztivállal ezen a projekten. A fesztivál kreatív igazgatója, Leigh Carmichael hangsúlyozta, hogy a spanyol művész munkája komplex és sokszor felkavaró, sokat foglalkozik a társadalmi egyenlőtlenségekkel. Carmichael egyúttal nyilatkozatban állt ki az önkifejezés mint alapvető emberi jog mellett, a tervezett művészeti projekt elleni tiltakozás miatt azonban végül ejtették a programból Sierra művét.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.