George Clooney amerikai állampolgár, és e minőségében 2004-ben John Kerryt, 2008-ban és 2012-ben Barack Obamát, 2016-ban Hillary Clintont, 2020-ban pedig Joe Bident támogatta az elnökválasztáson. A jelöltek nem mindegyike tudta elnökségre váltani Clooney támogatását, de az közös bennük, hogy mind demokraták.

George Clooney pedig az elmúlt időszakban szokatlannak számító büszkeséggel viseli a liberális címkét, értelemszerűen az illiberalizmussal is szembe állítva a világnézetét.

2006-ban Larry Kinggel arról cserélt eszmét, hogy vajon mikor és miért lett a liberálisból szitokszó, amikor a liberális mozgalom nagyon sok ügyben a jó oldalon állt. „Azt gondoltuk, hogy a feketék is ülhetnek a busz elején, hogy a nők is szavazhatnak, hogy McCarthy tévedett, és Vietnam hiba volt” – fejtegette akkor a CNN-en. Clooney meglehetősen erős belső indíttatást érez arra, hogy a jó oldalra álljon, és nyilvánvalóan ez motiválta azt a megnyilvánulását is, amelytől napok óta hangos a magyar közélet.

A színész ugyanis a szokásos filmes promóciót – ezúttal a netflixes Midnight Sky-ét – dobta fel némi politikai véleménynyilvánítással, egész pontosan az aggodalmának adott hangot, hogy a világot elárasztja a düh és a gyűlölet, és ezt többek között olyan politikusok táplálják, mint Jair Bolsonaro brazil elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A horgot azonnal bekapta a Kormányzati Tájékoztatási Központ, amelynek a szóvivője érdemben annyit tartott fontosnak megjegyezni, hogy „a liberális hollywoodi színész, George Clooney közismerten jó barátja a Soros családnak, a közösségi médiában még közös képe is van Soros György fiával.” Majd emlékeztetett arra, hogy „Soros György és Magyarország kormánya között a bevándorlás kapcsán évek óta vita áll fenn, ezért Soros György minden olyan lehetőséget felhasznál, amellyel a magyar kormányt támadhatja. Elég elkeserítő, hogy vannak olyan szereplők, akár politikától mentes szereplők, akik Soros Györgynek az ilyen politikai szándékát végrehajtják.”

A helyzet azonban az, hogy George Clooney-nak nincs szüksége arra, hogy Soros György kihasználja, ő magától is képes véleményt nyilvánítani.

Egyébként a színész orbánviktorozása feltehetően nem gyűrűzött volna tovább, ha a magyar kormány nem reagál rá akkora lendülettel, majd a 24.hu nem kérdez vissza Clooneynál, hogy akkor talán fejtse ki bővebben, hogy mire gondolt.  Mert Clooney megtette. „Ami korábbi megjegyzéseimet illeti, szégyellném magam, ha nem szólalnék fel nyilvánosan az efféle tekintélyelvűség ellen, amelyben az Orbán-rezsim az ellenőrzése alá vonja a médiát, a cégeket drákói adószabályoknak veti alá, elhallgattatja a szabad sajtót, csak az ő engedélyükkel fotózható a drótkerítésük, démonizálja a jogfosztottakat, és a szélsőjobb felé kacsintgat” – írta többek között a közleményében.

Akiben még mindig a sármos Ross doki szerepében él tovább az emléke – és ki hibáztatná ezeket a rajongókat? – azoknak a George Clooneyről kialakult képet árnyalhatja, hogy a színész a Vészhelyzet varázsából szabadulva nem egyszer gyúrta filmmé, illetve aktivizmussá a politikai tettvágyát.

Clooney politikai témájú filmjeinek sorát az 1999-es, iraki háborúban játszódó Sivatagi cápák nyitotta meg, a 2002-es Egy veszedelmes elme vallomásai a CIA bérgyilkosának a sztoriját dolgozta fel. A 2005-ös Jó estét, jó szerencsét! a McCarthy-korszak félelemmel és megtorlással teli hangulatát idézi meg, míg a Syriana politikai thrillerbe szövi a globális olajipar bűnös ügyeit. A 2011-es A hatalom árnyékában a modern kori politikai mocsokban dagonyázik, a 2017-es Suborbicon – Tiszta udvar, rendes ház a rasszizmus témáját dolgozza fel.

Aktivistaként kiállt a szíriai és darfúri menekültek mellett, a természeti katasztrófák áldozatainak gyűjtött pénzt, a választásokon szavazásra buzdította a honfitársait.

A politikai érdeklődés egyébként családi örökség, a színész apja, Nick Clooney neves tévés újságíró (2004-ben még a kongresszusi választásokon is elindult, igaz, sikertelenül), az édesanyja, Nina Warren Clooney pedig a helyi önkormányzatban vállalt közszolgálatot. A nagynénje, a színész Rosemary Clooney nemcsak kampányolt John F. Kennedynek, hanem jó barátja is volt az elnöknek. Az aktivizmust pedig feltehetően csak megerősítette a színészben, hogy az ügyvéd felesége, Amal Clooney az emberi jogi oldalról hozott be határozott szakmai eszköztárat az eleve politikára nyitott Clooney életébe.

George Clooney ugyanakkor visszatérően cáfolta, hogy ő maga politikai szerepvállalásra készülne, a 2020-as elnökválasztási kampány elején még azt is bizonygatnia kellett, hogy nem indul a Fehér Házért, bár az ezt firtató visszatérő kérdések alapján némi igény talán lenne rá. Állítása szerint nincsenek megfelelő képességei a politikához. „Nem tűnik logikus helynek arra, hogy hasznosítsam a meglévő képességeimet. A politikusokkal ellentétben nekem nem kell kompromisszumokat kötnöm azokban a dolgokban, amelyekért kiállok és amelyekben hiszek. Szóval a politika nem különösebben érdekel” – mondta 2019-ben egy interjúban, A 22-es csapdája című sorozatát népszerűsítve.

Viszont nem Orbán Viktor az első politikus, akinek a politikai megnyilvánulásai aggodalmat váltottak ki a színészben, és ennek hangot is adott. „Nagyon ideges időszakot élünk a világban. Az emberek a tekintélyuralmi rendszer irányába csúsznak, ami nagyon idegőrlő, és amit folyamatosan figyelnünk kell erre” – mondta.

Clooney 2003-ban George W. Bush politikája és az iraki háború ellen szólalt fel, 2005-ben viszont a politikai ellenszenvét félretéve kért segítséget Bush elnöktől a Rita hurrikán áldozatainak – és az elnök segített.

Donald Trump politikája viszont talán minden korábbinál nagyobb aggodalommal töltötte el, George Floyd halála után pedig egy esszében is megkongatta a vészharangot.

A düh és a frusztráció, amit most ismét megnyilvánulni látunk az utcákon, arra emlékeztet, hogy országként milyen keveset fejlődtünk a rabszolgatartás eredendő bűne óta

– írta Clooney. A színész szerint rendszerszintű változásokra van szükség a bűnüldözés terén és a büntetőjogi rendszerben, a döntéshozóknak és a politikusoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy az állampolgárok egyenlő bánásmódban részesüljenek.

George Clooney odaszólt Donald Trumpnak is, amikor azt írta, nem olyan vezetőkre van szükség, akik gyűlöletet szítanak és az erőszakot bátorítják, vagyis a magyar közéletet felforgató interjúja után joggal feltételezhetjük, hogy a színész az amerikai elnök mellett ebben a gyűlöletklubba sorolja Orbán Viktort is.