Élet+Stílus hvg.hu 2020. január. 17. 11:11

Nem mindenki fogja 90 százalékosra írni a középiskolai felvételit, de ez nem baj

Az írásbeli tesztnek a legjobb és a leggyengébb tanulók teljesítményét is mérnie kell, nem érdemes 100 százalékos teljesítményt várni. Az viszont mindenképp probléma, hogy a közoktatás nyolc (vagy hat, négy) éve után nem azt méri a felvételi, amit az iskolában tanultak a gyerekek.

Szombaton írják a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 57 ezren jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáin több mint 9300-an, a 8 évfolyamosok vizsgáin mintegy 5800-an vesznek részt.

A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak. Az írásbeli tesztet matematikából és magyarból írják a gyerekek 45-45 perc alatt.

Minden évben felmerül, hogy a tesztek túl nehezek, mert a legtöbb diák nem ér el 50 százalékos teljesítménynél jobb eredményt. De, mint korábban is írtuk, olyan tesztet kell összeállítani a készítőknek évről évre, amely képes felállítani sorrendet a legrosszabbul és a legjobban teljesítőkből is. Amely ki tudja választani az elitiskolákba felvehető 10-20 gyereket is, és tud különbséget tenni a rosszabbak és a legrosszabbak között is.

Akkor mérnek jól az 50 pontos tesztek, ha a diákok teljesítményét ábrázolva egy grafikonon haranggörbe rajzolódik ki, amelynek a csúcsa a 25-ös érték körül van. Tehát akkor, ha a nagy többség 25 pont körül szóródva teljesít, és nagyon kevesen vannak, akik a görbe két szélére kerülnek. Az utóbbi évek teljesítményét vizsgálva, nagyjából pont ez a kép rajzolódik ki.

A teszttel nem is ez a baj, sőt, nem is biztos, hogy a tesztekkel van a baj. De az mindenképp probléma, hogy a közoktatás nyolc (vagy hat, négy) éve után nem azt méri a felvételi, amit az iskolában tanultak a gyerekek. Az iskolák továbbra sem a felvételin is számonkért készségeket, kompetenciáikat fejlesztik, hanem továbbra is a lexikális tudást erőltetik.

(Erről bővebben itt olvashat.)

Gyurkó Szilvia gyermekjogász egyenesen úgy véli, hogy a felvételi rendszer által várt és az iskolában tanult tudás közötti különbség súlyosan szembemegy a tizenéves gyerekek alapvető szükségleteivel és érdekeivel. Korábban azt írta, hogy a felvételit egy 12-14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: „mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője)”.