Élet+Stílus hvg.hu 2019. április. 25. 07:24

Pont háromszáz éve jelent meg a világ egyik legismertebb könyve

1719. április 25-én jelent meg a Robinson Crusoe, amelynek a teljes címét valószínűleg senki nem tudja pontosan.

Robinson Kreutznaer hajótörést szenved, és huszonnyolc évet tölt egy Trinidadhoz közeli szigeten – Daniel Defoe világhírű könyvének sztoriját így lehetne egy mondatban összefoglalni.

 

Ennél sokkal hosszabb a regény teljes címe, ami így hangzik: Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki huszonnyolc évet élt egyedül egy lakatlan szigeten Amerika partjainál, a nagy Orinoco folyó torkolatától nem messze; egy olyan hajótörés kényszerítette a szigetre, amelyben rajta kívül minden ember meghalt.

Defoe a történetet valószínűleg egy Alexander Selkirk nevű skót tengerész élete alapján írta, aki négy évig élt egy csendes-óceáni szigeten. Mások Henry Pitman sebész kalandjait tartják a kiindulópontnak.

Mindegy is, az biztos, hogy már 1719-ben négyszer kellett újranyomni, és a 19. század végére nem volt még egy könyv a nyugati irodalom történetében, amely annyi kiadást élt volna meg, és annyi nyelvre fordították volna le, mint a Robinson Crusoe-t. Magyarul először 1844-ben jelent meg. A könyv a történelem során legtöbbször kiadott regények közé tartozik, bár nincs benne az első 10 legolvasottabb könyvben, a világot formáló 100 legfontosabb kötet között szerepel.

 

A teljes diafilmet kattintás után megnézheti!
James Joyce mindenesetre úgy tartotta, hogy a Robinson Crusoe a brit gyarmatosítás jelképe: „Ő a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.”

Sokszor bírálták azért is, mert a Robinson–Péntek-viszony a kulturális imperializmus leírása. Crusoe szimbolizálja a „felvilágosodott” európait, míg Péntek a „vadember”, aki csak a Crusoe kultúrájába való beilleszkedés árán nyerhet bocsánatot korábbi barbár életmódjáért.

Karl Marxnak viszont tetszett a regény, A tőke című művében azt írja, hogy Crusoe tapasztalatai a szigeten a munka győzelmét hirdetik a tőke fölött. Crusoe többször rájön, hogy a hajóról kimentett pénz semmit sem ér a szigeten, főleg a szerszámaihoz képest.

Címkék