Áder János azt reméli, hogy a múlt alapos ismerete több bölcsességet ad majd a jövő nemzedékeinek. Egy konferencián kifejtette: a Szent Korona sokkal több, mint díszes ötvösmunka: jogforrás, jelkép és eszme is egyben. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar koronának a sok válságban, trónviszályban, háborús kataklizmában már régen el kellett volna pusztulnia, de megmaradt, és ma már Európa egyik legrégebbi felségjelvényének számít.

Gyermekszakértőinktől először is azt kérdeztük, ki az az Áder János. Abban mindenki – 5-11 évesekről van szó – egyetértett, hogy ő egy politikus.

A koronával kapcsolatban már sok különböző hozzászólás érkezett.

„Már nem emlékszem, melyik népség, de vittek a németeknek egy csomó kincset, és kértek egy koronát, mert az nem a németeknek való, hanem a magyaroknak” – szólt az egyik.

Egy idősebb már tanult is valamit a koronáról: „mi pont erről tanulunk töriórán, először egy rómainak akarták adni, de valami pápa azt álmodta, hogy ha jönnek a magyarok, akkor valamit kell tenni”.

„Azért van elferdülve a kereszt a tetején, mert amikor kinyitották a dobozt, megsérült.” Más szerint azért ferdült el, mert egy csatában eltalálta ötven nyíl.

De miért is fontos a korona?

„Régen más volt a világ, akkor egy korona nagyon fontos volt, most meg azért, mert egy nagyon régi szimbóluma Magyarországnak.”

„Nálunk a szentek nagyon fontosak.”

„Tele van mindenféle nagyon értékes kővel, és tök értelmetlenül mentek volna le bányászni, és tök értelmetlen lett volna a szenvedés.”