Inkább élne a farkasokkal, mint hogy emberek között legyen.
A vadállatok által felnevelt emberek története mindig is túl izgalmasnak tűnt, hogy igaz legyen. A spanyol Marcos Rodríguez Pantoja történetét viszont elég jól alátámasztja a valóság. A férfira 1965-ben bukkantak rá a Sierra Morena hegyeiben a farkasok között. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy körülbelül hatéves korában, nem sokkal az édesanyja halála után az apja eladta az egyik helyi farmernek, aki aztán szintén meghalt. Pantoja ezek után az erdőben élt, tizenkét évet töltött egy farkasfalkával.
A most 72 éves férfival az El Pais készített nemrég interjút, amelyben azt mondta, néha nagyon szeretne visszatérni a farkasokhoz, sőt egyszer meg is próbálta, de már nem volt olyan mint régen. A farkasok ma már csak az embert látják benne. „Ha hívom őket, válaszolnak, de már nem közelednek hozzám. Már olyan szagom van, mint az embereknek, kölnit használok.”
Az interjúból kiderül, hogy a visszavágyódás azért is olyan erős benne, mert csalódott abban, amit az emberi létforma kínált neki. Valójában soha nem tudott igazán beilleszkedni az emberek közé, ráadásul sokan becsapták, kihasználták, és nem tudott integrálódni az emberi törzsbe.