„A vírus, amit a kullancsok terjesztenek a flavivírusok csoportjába sorolható. A fertőzést hordozó kullancsok élettere jelentősen megnövekedett az elmúlt 30 esztendőben. Korábban csak 750 méteres magasságig volt jellemző az előfordulásuk, ez most 1500 méterre változott, miközben egyre északabbra és délebbre is húzódik a jelenlétük. Ismereteink szerint a vírusnak három jól elkülöníthető alcsoportja létezik: európai, távol-keleti, szibériai (további kettő leírás alatt). Szerencsések vagyunk, hiszen például a távol-keleti típussal történő találkozást követően 20% a halálozás, míg nálunk ez mindössze 2% körül mozog. A szibériai altípus esetében is 6-8%-át elveszítjük az érintetteknek” – hívja fel a figyelmet Béres Zsuzsanna a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A lesben álló kullancsok segítségére a vadászatban az úgynevezett Haller szerv van, amely az első láb első ízén található. Alkalmas a kibocsátott CO2 (légzés), levegőmozgás, hőmérséklet érzékelésére. Ez utóbbi segítségével találja meg a kapillárisokat. A vérszíváshoz rögzül a gazda bőrén, és igyekszik a lehető legvékonyabb területen szúrni. Érzéstelenítő, gyulladásgátló, véralvadásgátló anyagot bocsát ki, hogy zavartalanul táplálkozhasson, ami akár néhány nap is lehet a kifejlett kullancs esetében.

Az állat térfogata ez alatt akár tízszeresére, a tömege pedig százszorosára is nőhet! A jóllakott állat lepottyan, és néhány nap múlva a nőstény elkezdi rakni a tojásokat, melyekben szintén jelen van a vírus.

Az esetek kétharmadában a kullancscsípés tünetmentes, a maradék egyharmadban kialakul a betegség a vérszívást követő 3-21. napon. Kétfázisúvá csak az érintettek további harmadában válik.

• Az első fázis csupán néhány napig tart: influenzaszerű tünetek jellemzik: láz, hányinger, gyengeség, izomfájdalom, fejfájás .Ekkor a vírus már a szaporodást következtében nagy mennyiségben van jelen a vérben ezt nevezzük: virémiának.

• Egy hét tünetmentes időszak, de ha átjut a kórokozó a „véragy gáton”, a betegség folytatódik

• Második fázis: láz, tudatzavar, aluszékonyság, fénykerülés, tarkókötöttség, izomgyengeség, bénulás, változatos idegrendszeri tünetek (agyhártyagyulladás, amely érintheti az agyvelőt is, gerincvelő gyulladás).

„A betegek 1-2%-át veszítjük el, és csaknem minden tizedik esetben maradandó károsodás alakul ki. Akik átvészelik a kórképet, azok között csaknem 30%-ban memóriazavarok, depresszió, tanulási nehézségek lehetnek jellemzőek a felépülést követően. Egy életre szóló védettség jön létre. Az 50 felettiek esetében lényegesen rosszabb lefolyásra kell számítani, és ők gyakrabban is betegednek meg. Érdekesség, hogy összességében sokkal több a férfi áldozat, mint a nő” – mondja a doktornő.

Hogyan védekezhetünk?

• Tartsunk minden kirándulás után kullancsvizitet és a lehető leghamarabb távolítsuk el a betolakodót, csipesszel, a bőrhöz a lehető legközelebb megragadva, egy határozott mozdulattal felfelé húzva! Ne pánikoljon, nem szükséges orvost keresni a művelethez, ezzel is időt veszítenénk. A pár órán belül eltávolított, még a fertőzött kullancs csípése esetén is minimális az esélye annak, hogy megbetegedünk, vagyis vírus vagy baktérium (Lyme-kór) jutott át  a vérünkbe.

• Viseljünk világos ruhát, hogy jobban észrevegyük a támadót. Vizsgáljuk át öltözetünket a kirándulást követően, nehogy a lakásba bevigyük a vérszívót!

• Legyen rajtunk hosszú nadrág, felsőruha. A zokniba tűrjük be a nadrágot, ezzel is megnehezítve az élősködő dolgát!

• Használjunk megfelelő szúnyogriasztót, bőrre, esetleg a ruházatra is!

• Gondoljuk a védőoltásra még időben, az alapoltások után 3-5 évente kell majd csak ismételni azokat a folyamatos védettség érdekében.