Vándor Éva
Szerzőnk Vándor Éva

Az amerikai elnök őszintén meglepődött, hogy a 64 éves francia first lady korához képest milyen jól néz ki. De miért gondoljuk bóknak azt, ha valakit a korához képes minősítünk? És egyáltalán milyen jogon mondunk véleményt mások alkatáról? Donald Trump diplomáciai baklövése mélyen rögzült előítéletekből táplálkozik.

Donald Trump, úgy látszik, nem tud szabadulni a szépségversenyek zsargonjától. Persze a francia first lady számíthatott arra, hogy az amerikai elnökkel tervezett találkozójában lesz valami csavar, hiszen Trumpnak a nőkről és a nők koráról is megvan a véleménye. Egyrészt dekorációs elemnél többnek nem nagyon tekinti őket, másrészt nagyjából 35 évre lövi be a szavatossági idejüket, és Brigitte Macron pont azzal került be a híradásokba, hogy 24 évvel idősebb, mint a férje, Emmanuel Macron. Trumpról pedig eddig is kiderült, hogy egyszerűen nem tud szalonképesen viselkedni a nők társaságában.

Párizsban a múlt héten tulajdonképpen sikerült alulmúlnia magát. Már a kézfogása is szokás szerint fura volt, de aztán még kínosabb diplomáciai csapdába manőverezte magát azzal, hogy megpróbált bókolni, és úgy gondolta, a legjobb, ha a francia first lady alakjára tesz megjegyzést. „Milyen jól tartja magát” – mondta Trump Brigitte Macronnak, majd a francia elnökhöz fordult, és a first lady testére mutatva, mintha csak egy állatkertben lennének, talán még tahóbb módon megismételte: „Igazán jó fizikai állapotban van” – majd őszintén meglepődve hozzátette: „Szép”. Mindezt egyébként a felesége, Melania Trump jelenlétében adta elő.

Ha bármelyik normálisan működő cégnél így köszöntött volna egy nőt, azt szinte biztosan jelentenék a HR-en. De Trump hozzászokott ahhoz, hogy ezeket a szexista megjegyzéseket megengedheti magának – végül is ez nem volt akadálya annak sem, hogy az Egyesült Államok elnökének válasszák meg. És valószínűleg azt sem érti, hogy mi a gond a szavaival, és azt sem tudná értelmezni, ha az ő alakját minősítené valaki, hiszen férfiként ezzel a helyzettel nem igazán szembesült.

Szerencsére van segítség, most épp a Reebok jóvoltából, amely a marketing- és a társadalmi célokat ötvözve egy nagyszerű infografikában próbálta elmagyarázni, mikor elfogadható megjegyzést tenni egy másik ember alakjára.

E szerint azt javasolják, hogy hanyagoljuk ezt a bóknak tűnő megjegyzést, ha például liftben vagyunk egy nővel, ha a világ egyik vezető politikusaként egy másik ország vezetőjének a feleségével találkozunk, ha a leendő anyósunknak mutatkozunk be, ha épp egy nővel állunk sorban a reggeli kávénkért, vagy ha az edzőteremben edzünk egy nő mellett. A Reebok szerint az egyetlen elfogadható helyzet arról beszélni, hogy milyen jó formában van valaki, ha a gyerekkorunk rég elfeledett akcióhős figurájára bukkanunk a szüleink pincéjében.

A cég egyik szóvivője a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a Reebok szerint, „mindenkinek támogatnia kell a többi embert fizikailag, mentálisan és társadalmilag is. Úgy tűnik, rengeteg a zűrzavar, hogy ezt miként lehet csinálni, és ez a kis emlékeztető talán segíteni fog.”

A bók és a szépség is relatív

Létezik egyfajta határvonal, amikor a nők megtapasztalják, hogy ha meg is dicsérik őket a kinézetük miatt, hozzáteszik, hogy korukhoz képest. Trump ezt nem mondta ki ugyan, de szinte hallani lehetett, hogy így folytatódott volna a mondata.

Természetesen nem Trump az első, aki ilyen fizikai paraméterek alapján mond véleményt a nőkről. A férfiak tekintete évezredek óta minősíti őket, és ma is széles körben elterjedt például az a zavarba ejtő munkáltatói gyakorlat, hogy míg egy férfit a tudása, addig egy nőt a külseje miatt alkalmaznak.

A szépségversenyek világában szívesen lubickoló Trump ezt a fajta véleménynyilvánítást természetesen csúcsra járatta. Még az is előfordult, hogy a lánya alakját dicsérte azzal a kiegészítéssel, hogy randizna vele, ha nem lenne a lánya.

Brigitte Macron esetében tökéletesen elég lett volna egy bonjour a részéről, de Trump inkább az ösztöneire hallgatott, és kimondta, amit gondolt. Tulajdonképpen a meglepetése valóban őszintének tűnt, de ez nyilván még nem menti fel.

AFP / Ian Langsdon

Az egészben az a megtévesztő, hogy sokan meg vannak győződve arról, hogy a korhoz kapcsolt minősítés egy bók, még akkor is, ha sokan kifejezetten sértésként élik meg. Jennifer Aniston 45 éves volt, amikor felvetette, hogy most már mindenki álljon le azzal, mennyire jól néz ki ahhoz képest, hogy mennyi idős.

Ha kibontjuk kicsit ezeket a szavakat, akkor talán világosabb lesz az értelmük. A korához képest jól néz ki ugyanis abból a feltevésből indul ki, hogy azok a nők, akik egy bizonyos korban vannak, alapvetően nem néznek ki jól. De mégis mit jelenthet az, hogy valaki jobban néz ki, mint egy nem túl vonzó korosztály többsége? Rögtön nem is olyan egyértelmű ez a bók.

Máshogy őszülnek a nők és a férfiak

A helyzet az, hogy az emberek öregszenek. Mindenki, a nők és a férfiak is. Az, hogy valaki 40, 50 vagy 60 évesen nem úgy néz ki, mint a húszas vagy harmincas éveiben, nem jelenti azt, hogy nem néz ki jól, de ezt nem könnyű egy fiatalságot dicsőítő kultúrában felfogni vagy elfogadni. Az ilyen jó szándékúnak tűnő bókokban az a felkavaró, hogy abból indulnak ki, valami nincs rendben azzal, ha valaki középkorúnak vagy idősnek néz ki.

Az, hogy ez a szófordulat mégis kitartóan része a társas érintkezéseinknek, csak erősíti az egyébként is romboló erejű és nevetséges sztereotípiát, miszerint a nők szavatossági ideje nagyjából 35, de legkésőbb 40 éves koruk körül lejár. Pont ez Donald Trump világnézetének a kiindulópontja, és hogy úgy mondjuk, korához képest is eléggé elavult.

És itt kénytelenek vagyunk megemlíteni, hogy ebben a kontextusban természetesen elsősorban a nők találják magukat, a férfiak kortalanok, vagy, ha meg is mutatják az őszülő halántékukat, az szexi. Olyat nem nagyon tudunk elképzelni, hogy egy nő az ősz hajával zsebelné be a nőiességét dicsérő bókokat.

Sokakban felvetődhet ezek után a felháborodott, értetlenkedő reakció, hogy akkor már bókolni sem lehet. Nyilván nincs semmi gond azzal, ha egy másik ember tudtára akarjuk adni, hogy jól néz ki, hiszen sokan szívesen is fogadják ezeket az elismeréseket. De jó tisztában lenni azzal is, hogy egy bókot sokszor nagyon vékony sáv választ el attól, hogy sértés legyen.

Bármennyire is a jóindulat mondatja ki, ha egy, a külsőségekre vonatkozó bók címzettje könnyen azt érezheti, hogy a teste azért van, hogy másoknak esztétikai élményt nyújtson, és ítélkezzenek felette, ami nem feltétlenül jó érzés. Ez kicsit olyan, mint a jól ismert utcai füttyögés: soha nem a szépségről szól, hanem a hatalomról, arról, hogy a véleménynyilvánító felhatalmazva érzi magát, hogy kéretlenül minősítse a másik testét. Ha ehhez még szexuális utalgatás is társul, akkor az a bók kimeríti a szexuális tárgyiasítás fogalmát, vagyis a bókoló a másik emberben kizárólag az élvezet céljára használható testet látja.

Még szerencse, hogy Brigitte és Emmanuel Macron franciás eleganciával átsiklott Trump elképesztő otrombasága felett.