Nem tudjuk, hány pezsgősdugó röpült a levegőbe kedden este a bordeaux-i Matmut Atlantique stadionban lezajlott osztrák–magyar meccs után. De azt igen, mivel koccinthattak a magyar játékosok és a VIP-páholyok vendégei a győzelemre. A franciaországi labdarúgó-Eb hivatalos pezsgőmárkája a Hédiard.

A nemes ital, a Hédiard Grand Cru, a pezsgő őshazájából, a Champagne borvidéki Montagne de Reims régióból, Mailly faluból származik. Egyike annak a mindösszesen 17 településnek, amelynek szőlőtermelő területe Grand Cru besorolású, méghozzá közel egy évszázada, 1920 óta. Maillyban egyébként jóval korábban, már a reimsi székesegyház 13. századra datált építése előtt is termesztettek szőlőt.

Az itt készített borokat a középkorban nagy becsben tartotta az egyház és a nemesség. Szőlőgazdaságai igazi felvirágzását és gyarapodását azonban a pezsgő készítésének 17. századi elterjedése jelentette, ami a hautvilliersi Szent Benedek apátság pincevezetőjének, a dominikánus szerzetes Pierre Pérignonnak köszönhető.

A Hédiardot egyébként nemrég megvásárolta a Do&Co cég (J. Robuchon Eb-s konyhájának hivatalos beszállítója is). A nevével fémjelzett pezsgő kézi szedésű szőlőből, 75 százalékban Pinot Noirból, 25 százalékban Chardonnay-ból készül. E két komponens harmóniát alkot: a Pinot Noir ásványi frissességéhez tökéletesen illeszkedik a Chardonnay-ra jellemző kifinomultság.

uefa.com2.champagnediscovery.com

A világszerte 35 országban forgalmazott Mailly Grand Cru végső ízét a 12 méter mélyen a föld alatt található egy kilométer hosszúságú pincében, illetve barlangrendszerben érlelve, pihentetve nyeri el. Gyümölcsös illatú, nemes ital tökéletes választásnak tűnik ahhoz, hogy Franciaország nemzeti stadionjának, a párizsi Stade de France-nek és a kilenc másik város Eb-helyszínének – arany- és platinajegyes VIP-vendégei koccintsanak vele.  

Mi tagadás, mi is szívesen ünnepeltünk volna ezzel a nagy európai focigálára 44 év után visszatérő magyar válogatott bordeaux-i győzelme után.   

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.