Bár országszerte és évek óta siratják a vidéki közművelődést, egy helyen biztosan új erőre kaphat: Jászberényben a múlt héten egy olyan épületet adtak át, ami egyszerre mozi, színház, koncertterem és kiállítótér. Így például a kisvárosi közönség is nézhet 3D-s filmeket. Persze ehhez olyan önkormányzatra is szükség volt, amelynek van pénze, és hajlandó is áldozni erre, mert EU-s forrás egyelőre nincs ilyesmire.
Legalább kétszáz ember állt tömött sorokban múlt pénteken este Jászberény központjában, a Fürdő utcai mozi felújított épülete előtt, várva, hogy kinyissák a kapukat, és megnézhessék 3D-ben A nagy Gatsby című filmet. Miközben sorban álltak, bent már a megnyitóünnepség zajlott, ahol a technikusok megmutatták, mire is képes az új Dolby hangrendszer: kívülről úgy tűnt, mintha valahol ágyúznának, beleremegtek az ablakok is a dübörgésbe.
A múlt pénteki hatalmas érdeklődés persze annak is betudható, hogy a frissen felújított Lehel Film-Színházban az első napokban nem kellett fizetni a vetítésekért, de például a Körúti Színház vasárnapi vendégjátékára, Molnár Ferenc A doktor úr című darabjának előadására is előre elkelt mind a 297 jegy. Pedig majdnem kétezer forint volt darabja.
A Lehel Film-Színház elnevezés ugyanis nem véletlen: a frissen felújított épület egyszerre mozi, befogadó színpad és koncerthelyszín, illetve kiállítótér, vagyis amolyan „minden az egyben” közművelődési intézmény. Amióta megnyílt, a jászberényi közönség láthatta már a Gravitáció című filmet, a Pély Barna Trió koncertjét, csütörtökön itt volt az Időről időre című angol vígjáték országos premierje, szombaton pedig az Anima Sound System lép fel.
Néhány éve, ahogy máshol is az országban, a nézőszám drasztikus csökkenése miatt Jászberényben nagy bajba került a mozi: 2009-ben az azt üzemeltető vállalkozó az önkormányzattól kért segítséget. Bár sokan a bezárás mellett voltak, végül néhány helyi képviselő elérte, hogy szálljanak be a költségekbe, de ugyanakkor ki is bővítették a mozit egy új funkcióval: egy, a mainál kezdetlegesebb színpadot ácsoltak a terembe. Hamar kiderült, hogy van igény a magas kultúrára is: Bozsik Yvette Társulatának táncszínházi produkciójára például 120-an váltottak jegyet.
Az önkormányzat közművelődési cége, a Jászkerület Nonprofit Kft. 2011-ben vette át a mozit, és vágott bele a felújításba, aminek költsége végül százmillió forintnál állt meg. A hazai kultúrafinanszírozásra jellemző, hogy az épület előtti tér díszköveit és szökőkútját egy olyan EU-s pályázatból finanszírozták, amelynek célja a városközpontok funkcióbővítő felújítása, de az igazi funkcióbővítésre már nem jutott ilyen támogatást. A felújítást a városnak teljes egészében magának kellett finanszíroznia, csak a vetítőgép 13 millió forintos költségének felét nyerték meg egy hazai pályázaton.
Jászberénynek annyiban szerencséje van, hogy iparosodott városként van saját bevétele, ki tudta fizetni a százmilliót – ismerte el a hvg.hu-nak Juhász Dániel alpolgármester. A múlt pénteki megnyitóünnepségen kiderült, hogy vannak tervek a folytatásra: a mozi mellett álló egykori malomépület lisztraktárát szeretnék „síkpadlós kulturális térré”, vagyis egy zenés-táncos rendezvényekre alkalmas teremmé alakítani. Bár ez még csak terv, az ünnepségen Szabó Tamás fideszes polgármester ígéretet tett a támogatásra.
„Vékony jégen táncolunk, de úgy gondolom, mínusz nullára tudnunk kell kihozni ennek a háznak az üzemeltetését” – mondta a hvg.hu-nak Tóth József, a Jászkerület Kft. ügyvezetője. Ehhez persze egyensúlyozni kell például a premierfilmek és a művészfilmek, a magas kultúra és a népszerű szórakoztatás közt. A zenei klub pedig a klasszikus elvek szerint működik majd: a belépő a zenekaré, a büfé bevétele a házé. Tóth szerint a vasárnapi színházi előadásra eladott jegyek is azt mutatják, hogy van igény egyrészt a kultúrára, másrészt olyan szórakozásra is, ahová a szülők el merik engedni a gyerekeiket, mert nem kell verekedéstől vagy drogtól tartani.
Egy veterán vállalkozó nyomában |
A Jászberényi mozit – a korábbi kádfürdő teljes átépítésével – 1941-ben építtette egy helyi vállalkozó, az első világháborús veterán vitéz Rigó Ferenc. A Bauhaus stílusú épület a maga korában nagyon modernnek számított, a vetítőterem például legyező alakúra épült, ami megnövelte a befogadóképességet, és jobb hangzást is biztosított. A háborúban ugyan elhurcolták a vetítőgépet, de Rigó Ferenc fia az ostrom utáni Pesten zsírért cserélt egyet, így újraindulhatott a mozi, amit 1947-ben államosítottak. Az épületre a szocializmusban sátortetőt húztak, amit most, a felújítás során eltávolítottak. Ez az egyik oka annak, hogy megszaladtak a költségek, ugyanis kiderült, hogy az épület rosszabb állapotban van, mint gondolták, és részben az 1941-es építők is bontott anyagokat használtak. |