1,5 millió éves lábnyom bizonyítja, amit eddig csak sejtettek a tudósok
A megkövesedett csontvázak alapján eddig is sejtették a tudósok, hogy az emberi ősök együtt élhettek, ám eddig erre közvetlen bizonyítékot nem találtak.
A megkövesedett csontvázak alapján eddig is sejtették a tudósok, hogy az emberi ősök együtt élhettek, ám eddig erre közvetlen bizonyítékot nem találtak.
A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a több tízezer évvel ezelőtt élt, ma még vitatott besorolású Neander-völgyiek igen ügyesek, ravaszok és alkalmazkodóképesek voltak – derül ki egy kutatásból.
A 40 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyieknek más volt ugyan a koponyája, mint a mai embereknek, de a most 3D-ben rekonstruált arc elég sok hasonlóságot mutat.
Délkelet-Törökországban talált csontvázak szája és füle körül talált kődíszek bizonyítják, hogy az emberek már az őskor óta díszekkel ékesítik testüket, és már akkor foglalkoztak azzal, hogy milyen a megjelenésük – közölték a térségben ásatásokat végző régészek.
Óriási evolúciós lépés volt a két lábon járásra történő átállás, és a kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan is történt ez. Korábban a végtagokra, a vállra, a medencére és a gerinccsontokra összpontosítottak ezzel kapcsolatban, most viszont kiderült, sokkal árulkodóbb lehet a belső fül.
Egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában.
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása – fényképekkel.
Eszközként szolgálhatott az ősi emberfélének az a kőgömb, melyet a legfrissebb kutatások szerint ő maga munkált meg. Hogy pontosan mire használta, az rejtély.
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek. A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokról.
Több szempontból is különleges az a kéthegyű, fa fegyver, amellyel a korai ember vadászhatott – akár közepes méretű vadakat is el lehetett ejteni vele.
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriáslajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.