Lehet, hogy a szélerőművek lapátjai mégsem annyira veszélyesek a madarakra. Ezt derítette ki egy amerikai közgazdász, a Genfi Egyetemen kutató Erik Katovich.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Miközben a rotorlapátok dizájnja már úgyszólván tökéletes, a szélkerekek működése közben fellépő zajok még mindig sok helyen problémát jelentenek.
A Google anyacégéhez, az Alphabethez köthető vállalkozás egészen különleges módon reformálná meg a szélenergia-termelést.
Harminckét darab, egyenként 195 méter magas szélkereket telepítettek a Liverpool partjainál található Burbo Bankre.
Az elmúlt négy évben a Lego 6 milliárd dán koronát fektetett szélerőművekbe, amelynek eredményeképpen mostanra elérte, hogy energiafelhasználásának 100%-át megújuló energiaforrásokból biztosítsa. Ennek megünneplésére a vállalat megépítette az eddigi legnagyobb legókockákból álló szélturbináját.
Nem szelleműzés vagy valamiféle fétis, hanem a nesztelen és hatékonyabb működés felé vezető út lehet annak a cambridge-i kutatásnak az eredménye, mely a baglyok repülési készségeit a szélturbinák lapátélein vizsgálja.
Az eddig feltételezettnél magasabb lehet azoknak a denevéreknek a száma, amelyekkel évente szélkerekek végeznek Németországban.
Ünnepélyesen üzembe helyeztek hétfőn Japán északkeleti partjainál, a Fukusima prefektúrában egy óriás tengeri szélkereket, a világ első úszó szélerőműparkjának első elemét.
Vasváron történt az eset, hogy egy családi ház kertjében szerettek volna felállítani egy szélkereket 6-10 méter...