Az őskori település mellett egy szarmata település maradványait is feltárták a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei egy eddig ismeretlen régészeti lelőhelyen, Dunavecsén.
Az időszámításunk szerint 1. és 5. század közöttire datálható szarmata település építményeinek, árkainak és kemencéinek körvonalai rajzolódtak ki a vasútvonal építéséhez kapcsolódó feltárások közben.
A szarmata népcsoporthoz köthető épületeket és tárgyi emlékeket, egyebek mellett kerámiatöredékeket, üvegedényeket és -gyöngyöket, valamint játékkorongokat találtak a régészek a készülő kiskunhalasi napelempark területén – tájékoztatott a Kecskeméti Katona József Múzeum és a feltárást finanszírozó SolServices Kft.
A napvilágra került leletek közül kiemelkedő jelentőségű egy épület padlójára épített avar kori kemence, amelynek tüzelőfelületét több mint tízszer megújították, így a vastagsága az idők során másfél méternyire növekedett.
A szarmatákról, a finnugrisztikáról és az obligát zsidózásról.