Nem lepte meg túlságosan a Würzburgi Egyetemi Kórház kutatóit vizsgálatuk eredménye a férfiak és a nők stresszhelyzetkezeléséről a Covid-járvány idején. Amit találtak, az megerősíti a hagyomány alapján kialakult nemi normákat – de immár tudományos igénnyel.
A tréningek során megtanítja a fizető vendégeknek, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat, és hogyan tudják fejleszteni a stressztűrő és kudarctűrő képességeiket.
A koronavírus-járvány hullámai folyamatosan emelik stressz-szintünket. Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. E folyamat persze ennél jóval bonyolultabb.
Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan – működő lelki állapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.
Dél- és Kelet-Európa hagyományosan alacsony stressztűrő társadalmaiban a finnekéhez hasonló intézkedések lázadást és társadalmi dezorganizációt váltottak ki.
Az állásajánlatokat böngészve észrevehetjük, hogy mind több ajánlatban tüntetik fel a leendő munkatársakkal szemben támasztott követelményként a nagyfokú stressztűrő képességet – írja a szoljon.hu.